Az európai közszolgálati műsorszolgáltatók felhívással fordultak az európai törvényhozókhoz, melyben azt kérik, hogy könnyítsék meg számukra az interneten való megjelenést, mivel a jelenlegi szigorú és államonként különböző szerzői jogi törvények nagyon megnehezítik az ilyen típusú innovációt, emellett hozzájárulnak ahhoz is, hogy az európai televíziós ipar továbbra is széttagolt, töredezett legyen – írja tegnapi cikkében a The New York Times párizsi tudósítója.

A közszolgálati televíziókat és rádiókat tömörítő Európai Távközlési Unió (EBU) javaslatának legfőbb célja, hogy megszüntesse a nemzeti határok (vagyis a különféle szabályozások) okozta akadályokat, mivel az európai szintű internetes videoszolgáltatások fejlődésének legfőbb akadályát ebben látják. Az EBU ma fogja bemutatni javaslatát az Európai Bizottságnak (EB) és az Európai Parlamentnek (EP).

Peter Weber, az unió jogi szekciójának elnöke szerint minél több könnyítést sikerül elérni, annál több tartalom érhető el „transzfunkcionális” módon: a műsorszolgáltatókat erősen gátolja az a szerzői jogi rendszer, mely megköveteli tőlük az online (stream) tartalomközvetítés esetében azt, hogy egyenként állapodjanak meg a színészekkel, a rendezőkkel, a zenészekkel és még sok más érintettel, ha a jogvédett tartalmaikat az interneten is közzé akarják tenni. Mivel ebben a rendszerben igen nehéz és költséges a jogtulajdonosok azonosítása és megkeresése, a tartalomszolgáltatók inkább nem vágnak bele, hogy online kínáljanak tartalmakat. A javaslat szerint jelentős előrelépés lenne az, hogy ha egyetlen tagállamban sikerül tisztázni a szerzői jogi helyzetet, akkor azt mind a 27 tagállamban elérhetővé lehetne tenni. – jelen pillanatban ez nem lehetséges.

A követelés fő pontjai:

• az audiovizuális tartalmakat kínáló szolgáltatók számára egyszerűbb és gyorsabb szerzői jogi eljárások
• a „származási ország elvének” kiterjesztése minden platformra (így az internetre is)
• a kollektív licencek kiterjesztése minden platformra (így a mobil hálózatokra, az IPTV-re is)
• a jogok megszerzésének törvényi kereteit modernizálni kell
• a közszolgálati adók archívumai tartalmainak felszabadítása (például közös jogkezeléssel), a zenei licencek egyszerűsítése

Az EU törekvései egyébként szintén hasonlóak, legalábbis Viviane Reding médiaügyi biztos tavaly elmondta, hogy e határok lebontása kiemelt célja az uniónak. Egy nagy akadálya lehet a változtatásnak: a kereskedelmi tartalomszolgáltatók, mivel nekik nem érdekük az, hogy a jelentős bevételt hozó exkluzív események (filmek, sportrendezvények) korlátozás nélkül legyenek elérhetőek az unió összes tagállamában. S ezt az ellentétet csak tovább súlyosbítja a legújabb keletű háború (a BBC esetében erről az IT café is írt), melyben a kereskedelmi csatornák támadják a közszolgáltatiakat, mivel szerintük az államilag dotált közszolgálati adók jelentős piaci előnyben vannak az internetes piacon, ugyanis kockázat nélkül hajthatnak végre fejlesztéseket.