Az Európai Parlament (EP) ma 342-274 arányban, 29 tartózkodással amellett szavazott, hogy az Európai Bizottság (EB), az EU illetékes intézményei, illetve a tagállamok a Snowden-botrány kirobbanása után, tavaly márciusban elfogadott ajánlások alapján tegyenek meg mindent, hogy az uniós polgárokat megvédjék a tömeges elektronikus megfigyeléstől, illetve biztosítsák személyes adataik biztonságát.
A másik fontos állásfoglalásban – 285-281 arányban, tehát épp hogy csak – az EP arról döntött, hogy a tagállamok vessenek el minden vádat, mely Edward Snowdent érinti, adjanak neki védelmet, tagadják meg kiadatását harmadik félnek, mivel Snowdent az unióban nem bűnözőnek, hanem emberi jogi harcosnak kell tekinteni.
A képviselők emellett üdvözölték az Európai Unió Bírósága október 6-i döntését, melyben érvénytelennek mondták ki a transzatlanti adatáramlást megkönnyítő Safe Harbor keretrendszert, mivel az az általános vélemény, hogy az nem volt alkalmas az európai polgárok adatainak megvédésére. Ebből kiindulva felszólították az EB-t, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy az Egyesült Államokba kerülő európai adatok a tengerentúlon is ugyanolyan védelmet élvezzenek, mint az unióban – erről az EB-nek év végéig jelentést kell készítenie.
Összességében a képviselők megállapították, hogy az EB a 2014-es ajánlások megszavazása óta igen keveset tett az adatvédelem ügyében.
Végük megfogalmazták azon aggodalmukat, hogy egyes európai országokban a jelenlegi törvények túl tág teret hagynak a titkosszolgálatoknak, így azok hatáskörükön túlterjeszkedve akár tömeges megfigyelést is végezhetnek – külön kiemelték Franciaországot, az Egyesült Királyságot és Hollandiát. Különösen aggasztónak találták, hogy a német titkosszolgálat (BND) az amerikai NSA-vel együttműködve az EU-n belül is tömeges megfigyelést végzett.
Az EP arra is felhívta az EB-t és a tagállamokat, hogy függesszék fel az Egyesült Államokkal kötött egyezményt (Terrorist Finance Tracking Programme – TFTP), mely eredetileg azt a célt szolgálta volna, hogy megnehezítsék a terroristák finanszírozását.
Célként azt jelölték meg, hogy stratégiát kell alkotni, mely egyrészt biztosítja a titkosszolgálatok szigorúbb felügyeletét, másrészt lehetőséget ad arra, hogy az EU és az USA között megromlott viszonyt megjavítsák, a kialakult bizalmatlanságot megszüntessék.
