A nyelvi határok Európában is gátolják az internetes információszerzést

Az Eurobarometer, az Európai Bizottság közvélemény-kutató szervezete szerdán tette közzé jelentését, mely szerint az uniós internetezők többsége, 90 százaléka inkább az anyanyelvén keres információkat a világhálón, más nyelvet csak alkalomszerűen használnak, és a felhasználók közel fele soha nem ad ki pénzt egy olyan honlapon, melyen nem az ő nyelvén szerepelnek az információk.

Ugyanakkor kiderült, hogy a 27 tagországban megkérdezett 13 500 ember 44 százaléka hiányérzetről számolt be, mivel igen gyakran érdeklődnének olyan tartalmak iránt, melyeket nem az anyanyelvükön fogalmaztak meg, és a hozzáférhetetlenséget veszteségként élik meg.

Az internet nemzetközi jellege, illetve a nyelvi különbségek okozta problémák közötti feszültséget kommentálva Neelie Kroes, az Európai Unió digitális fejlesztésért felelős alelnöke is megszólalt, aki egyrészt politikushoz méltóan általánosan, másrészt viszont az esélyegyenlőséget kiemelt értékként kezelő meggyőződéséhez hűen nyilatkozott: „Ha komolyan vesszük azt a célt, hogy minden európai polgár életének része legyen a digitális kultúra, akkor azt is biztosítanunk kell, hogy minden olyan webes tartalmat megértsenek, melyre kíváncsiak. Olyan új technológiákat kell kifejlesztenünk, melyek segítik az embereket az idegen nyelvek megértésében.” Az Európai Bizottság jelenleg 67 millió euróval támogat 30 olyan projektet, melyek célja, hogy a digitális tartalmak lefordításának technológiáit javítsa, új megoldásokat dolgozzon ki – köztük van például a viszonylag még új iTranslate4 weboldal is, ahol gépi fordítást kínálnak.

Az angol vitathatatlanul közös nyelv

Az nyilvánvalóan nem okozott meglepetést, hogy a „lingua franca”, a „közös nyelv” Európában is az angol: az internetezők fele nyilatkozott úgy, hogy ha nem a saját nyelvén keres, akkor („alkalomszerűen”) az angolt választja. Természetesen a tagállamok között igen nagy a szórás, mivel az angolszász múlttal rendelkező országokban (például Ciprus vagy Málta), illetve az angol nyelv oktatásának elterjedtségében és minőségben is mérhető szoros kulturális kötelékeket ápoló Svédországban vagy Görögországban sokkal többen használják az angol weboldalakat, míg például Lettországban csak a netezők 45, Olaszországban mindössze 35 százaléka választja az angolt, ha szükségét érzi a saját nyelven kívüli keresésnek is.

Ám a tanulmány nemcsak az olvasási szokásokat elemzi, és a gazdasági tevékenységet megnézve kiderül, hogy itt sokkal rosszabb a helyzet: a netezők mindössze 18 százaléka vásárol gyakran egy olyan oldalról, mely nem az anyanyelvén beszél hozzá, míg 42 százalékuk mondta azt, hogy soha nem költ pénzt úgy, hogy más nyelven kell elolvasnia az ajánlatokat.

Azóta történt

Előzmények