Az mno.hu számolt be arról, hogy számos ponton módosítja a felsőoktatásra vonatkozó rendeleteket az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) új előterjesztése. A kormány által még nem tárgyalt anyag egyebek mellett rögzíti az állami ösztöndíj igénybevételéhez kapcsolódó kritériumokat, kiderül például, hogy a meghatározott mennyiségű kredit teljesítésén túl (ez két szemeszter átlagában 18 kredit/ félév) központilag előírt tanulmányi átlagot is hoznia kell annak, aki nem akarja, hogy átsorolják önköltséges képzésre.
A minimális elvárás képzési területenként eltérő: a bölcsészet, művészet, művészetközvetítés, pedagógia, sporttudomány, illetve társadalomtudományi ágazatba tartozó szakokon legalább 3,5-es súlyozott tanulmányi átlagot kell tartani az ingyenes helyhez, míg a nehezebb képzéseken, így az orvosi, műszaki, közigazgatási, jogi, informatikai, gazdasági, természettudományos és agrár szakokon már a 3-as átlag is elég az önköltséges képzésre való átsorolás elkerüléséhez. Hozzáteszik: a fenti számok minimumkövetelményt jelentenek, aminél az egyes felsőoktatási intézmények magasabb értéket is megállapíthatnak. Fontos tudni továbbá azt is, hogy a súlyozott tanulmányi átlag nem azonos a jegyek „sima” számtani átlagával, ennek számításakor ugyanis figyelembe veszik a tantárgyak nehézségét is, vagyis az elért érdemjegy mellett a felvett tárgyak kreditértéke is beleszámít a végeredménybe.
Az mno.hu felhívja arra is a figyelmet, hogy az „ingyen” tanuló hallgatóknak szerződésben kell vállalniuk, hogy meghatározott időn belül végeznek, valamint hogy a diplomaszerzést követően a támogatott félévekkel megegyező ideig Magyarországon dolgoznak, máskülönben vissza kell fizetniük a kapott támogatás egy részét vagy egészét. Ezzel kapcsolatban az előterjesztés rögzíti: minden egyes állami ösztöndíjas tanulmányi félév pontosan 150 nap hazai munkaviszony fenntartására kötelezi a diákokat. Jelzik továbbá: az érintett volt hallgatókat évente tájékoztatnia kell az Oktatási Hivatalnak (OH) arról, hogy állnak a vállalásaik teljesítésével, vagyis az addig ledolgozott idő fényében még mekkora összegű visszatérítési kötelezettség terheli őket.
Az előterjesztés kitér arra is, hogy a duális képzéseken tanuló hallgatók – ezeken fiatalok egy félévet tanulnak, majd egy szemesztert dolgoznak – munkaszerződésének a képzés teljes idejére kell szólnia, és a szerződéseket minden év szeptember 30-ig, keresztféléves képzések esetén pedig február 28-ig kell megkötni. Előírás az is, hogy a vállalati gyakorlóhelyeknek át kell esniük a Duális Képzési Tanács (DTK) minősítésén, máskülönben nem fogadhatnak diákokat. A DKT tagjait és elnökét amúgy három évre bízza meg a miniszter, és a megbízásuk egy alkalommal meghosszabbítható.
