Egészségesen fejlődik az európai e-egészségügy

Egyre több európai orvos vesz igénybe praktizálásához széles sávú internetet, ezzel párhuzamosan egyre több rendelőt szerelnek fel számítógéppel, az e-egészségügy tehát dinamikusan fejlődik az Európai Unióban, igaz, a tagállamok vonatkozó mutatói olykor jelentősen eltérnek egymástól – hívja fel a figyelmet az Európai Bizottság egy most publikált jelentése.

A 6789 európai orvos – zömében háziorvos – segítségével összeállított kimutatásból kiderül, hogy a rendelők számítógép-ellátottsága uniós szinten valamivel 87 százalék feletti, és az orvosok csaknem fele (49 százaléka, Magyarországon 35,7 százaléka) használ széles sávú internetkapcsolatot a munkájához. Az eszközpark tekintetében Litvánia áll a legrosszabbul, ahol a rendelők csupán 57,4 százalékában található számítógép, a széles sávú internetet viszont leginkább a román orvosok kénytelenek nélkülözni (a hazánkkal szomszédos országban csak minden huszadik orvos használ ilyen internetkapcsolatot munkájához).

Dánia a legegészségesebb

Pont fordított a helyzet Dániában, ahol egyébként az Unióban a legnagyobb az internetpenetráció: az északi-európai országban a rendelőintézetek 91 százaléka gyors internetkapcsolattal rendelkezik. A rendelők számítógépparkja három Uniós tagállamban – köztük Magyarországon is – teljes, ezekben az országokban ugyanis a hatályos törvényi szabályozásoknak és előírásoknak megfelelően minden orvosnak számítógépen kell vezetnie a páciensek aktáit, illetve számítógép segítségével kell eljuttatnia jelentését az egészségbiztosítási pénztár, társadalombiztosító felé.

A jelentésből kiderül az is, hogy az Európai Unióban praktizáló orvosok nagyjából 70 százaléka használja az internetet (Magyarországon ez az arány 50 százalék a felmérés szerint), ám csak 66 százalékuk veszi igénybe a számítógép segítségét a konzultációk során (ez az arány nálunk sem tér el jelentősen az uniós átlagtól).

A felmérés során megkeresett orvosok túlnyomó többsége úgy látja, hogy a számítógép és az internet segítségével magasabb minőségű egészségügyi szolgáltatás nyújtására képesek. Akik viszont semmilyen szinten nem veszik igénybe a számítástechnikát a napi praxis során, többnyire az orvosok képzésében, illetve a (szakmai) támogatás kapcsán látják elsősorban a hiányosságokat.

Van azért min javítani

Az Európai Bizottság jelentése kiemeli, hogy bizonyos területek a jövőben koncentrált figyelmet igényelnek majd – ezek azok a praktizálási menetet a számítógép segítségével leegyszerűsítő procedúrák, melyeket a legkevesebben használnak a régióban. Ilyen például az e-rendelés (az orvosok 6 százaléka alkalmazza), vagy a speciális diagnosztikai eszközparkot igénylő távoli orvosi felügyelet (ezt csak Izlandon, Hollandiában és Svédországban használják elenyésző százalékban).

„Az európai e-egészségügyi szektor lassacskán teljesen felismeri a széles sávú kapcsolatok nyújtotta előnyöket. Ez a diagnózis megmutatja számunkra, hogy itt az ideje még szélesebb körben használatba állítani ezeket az elektronikus szolgáltatásokat az egészségügyben, hiszen ezek rendkívüli előnyökkel járnak az európai páciensek számára” – értékelte a jelentésben írtakat Viviane Reding információs társadalomért és médiaügyekért felelős biztos.

Azóta történt

Előzmények