Ha az ember átfutja a notebookgyártók modellpalettáját, rögtön feltűnik, mennyire hasonló a termékvonalak kialakítása – akár az Ember, aki ott sem volt elején a frizurák: van tízféle, és az minden(ki)re elég. Nagy a verseny, így muszáj hogy legyen mindig egy „ugyanolyan” paraméterekkel bíró modell N márkánál is, ha K márkánál megvan. Különben oda a kedves vevő, meg oda a piaci részesedés, a tender, a profit. Vannak persze devianciák, mint mondjuk az R500-as a Toshibánál, az Air az Apple-nél, de biztosra vehető, volument nem ezek hoznak. Arra a Satellite-ok és a sima Macbookok valók.
Nehéz helyzetben vannak tehát a marketingesek, marad a márkával/árral érvelés, míg jobb helyeken a support, a gyártói háttér hozhat pár értékes hivatkozási pontot. Mert a vas, nahát a vas, az kb., khmm, izé, ugyanaz.
Erre fogja az Asus, és mindenkit meglepő módon mindkét végén meggyújtja a nagy, kreatív gyertyát (Made in Spain), és az iparágra borult sötét unalomban újra pislogni, majd lobogni kezd valami ötletféleség. Persze a konkurensek is felébrednek, ők ötlet híján és helyett fölülparaméterezik a jelenséget, piackutatnak, bevárják az újabb platformokat (Atom, C8), hogy velük tromfoljanak. Nagy a tét.
A helyzet mégis különbözik az előbbi notebookos példától, hiszen itt még nincs meg az a formátum, amit kaptafastandardként elő lehetne venni – nem tudja még pontosan senki, mit akar a piac és mennyiért, hosszú távon, amikor „Eee PC”-t akar.
Majd kialakul
Az őstípus (Asus Eee 701) tényleg lesajnálható? Csak mert nincs „normális” billentyűzete, apró a kijelző, kicsi a felbontás? Egy gyerek kezének nem kicsi. Egy gyerek szemének nem apró. Ezért volt olcsó. Mégis, hála a HP-nak, az MSI-nek, a Dellnek, az Acernek, a 701-est a héten kezdődő Computexen harmadjára is felüllicitálja majd az Asus – az Eee PC 1000-ben 10 inches kijelzővel és Intel Atom procival viszi tovább a szEllemet.
A HP 2133-asa legkisebb kiszerelésében és az USA piacán kerül 90 ezer forintnyi dollárba (nálunk bruttó 120 ezerbe). Az MSI Wind 400 euró, nálunk valamivel 110 ezer forint fölött indul, és a Dell is atomos lesz meg 10"-os – az sem lesz olcsóbb. Végül mégiscsak visszacsúsztunk a 100 ezer forint feletti régióba.
Mert akármelyik tajvani gyártó kézbe vehet egy X30/40/60-as Thinkpadet, és ha más nem, hát innen begyűjthet némi know-how-t, ergonómiaügyileg, hogy milyen és mekkora egy hordozható gép, amin normális a kijelző (<>Eee 701), használható a billentyűzet (<>Eee 701), és van benne kraft (<>C7-M/HP 2133). És mintha kézbe is vett volna: a HP és a Wind már végre X40 széles, a C7-M-mel lábkompatibilis C8-at pedig a Via is a 2133 upgrade-jének teremtette.
A Microsoft is meghúzta a küszöböt, amikor az (olcsó) XP-licenchez 11" alatti (nem touchscreen) kijelzőt írt elő, 80 GB alatti vincseszterrel, max. 1 GB RAM-mal. És igen, efelé konvergál szépen a most még oly változatos netbook-szcéna. Még mindig a Windows a leggyengébb láncszem. Noha a Via Nano platformja már sokkal pengébben viszi majd a Vistát (a C7 elfüstöl bele...), de azért kövér pénzt is kér az MS.
Egyelőre az MSI fölülparaméterzése tűnik a legjobban sikerültnek, aminek persze ára van/lesz, és anyag nagyon bele se került – no, nem R500-as értelemben. (Kíváncsi leszek, hány júzernek marad majd a kezében a kijelző.)
A netbookok most még pezsgő színterének enyhén szénsavhiányos (magyar) tüneteként azért megemlítenénk, hogy a múlt heti, tényleg komolynak számító expertes partnernapon az Asus Hungary képes volt egy olyan 900-as Eee-vel prezentálni, amiről tudható, hogy a Computexen a héten már utódot kap, az atomos 901 személyében, és az Asus már fel sem vesz rá több rendelést – ennek ellenére nálunk júniusban piacra kerül. Celeron M-mel. Juhéjj...
