A kaliforniai Berkeley Egyetem kutatói vasárnap olyan bejelentést tettek, mely ha minden elemében igaz, a sajtó által választott blikkfangos beharangozók ellenére is valóban forradalmasíthatja a robotikát.

A fejlesztők egy olyan mesterséges bőr kialakításán dolgoznak, mely legtöbb tulajdonságában képes utánozni az emberi bőr viselkedését – tudósít róla a brit tudományos lap, a Nature Materials. Ennek egyik fontos eleme, hogy a mesterséges bőr a nyomásra pontosan úgy reagál, mint az emberi. Mindennek azért van igen nagy jelentősége, mivel a robotok fejlesztésében az egyik legnagyobb megoldásra váró probléma, hogy a robotkarok tapintása nem eléggé fejlett, márpedig a tapintás az egyik legfontosabb emberi érzék, a legtöbbször manuális munkát végző robotok esetében ennek utánzása kulcskérdés: azt nem könnyű megoldani, hogy egy robot ne törje össze, de ne is ejtse el azt a tojást, amit megfog, érzékeltette példával a gondokat Ali Javey, a fejlesztői csapat egyik vezetője.

Az „e-bőr” (e-skin) egy germániumból és szilíciumból készített nanocsőmátrix, melyet poliimid filmre vittek fel. Ebből aztán nanoméretű tranzisztorokat alakítottak ki, s a hálózatot nyomásérzékeny gumival vonták be. Jelenleg a prototípus készült el, ez 49 négyzetcentiméteres felület, amely 0-tól 15 kilopascalig képes a nyomást érzékelni (a maximum érték körülbelül az a nyomás, mely gépelés közben, vagy egy tárgy megtartása közben jön létre).

A Reuters által megkérdezett professzor, John Boland, a dublini Trinity College kutatója szerint fontos mérföldkőhöz érkezett el a robotika, mivel egy olcsó, hatékony technológia kialakítására nyílt esély: a robotikában ma már igen jó megoldások léteznek a látás és a hangfelismerés, a hangképzés területén, lemaradás két érzék területén tapasztalható, a szaglásnál és az ízlelésnél, de a legproblematikusabb a mesterséges tapintóérzék kialakítása; az ember számára olyan egyszerű cselekvéseket, mint a fogmosás vagy az újságlapozás, a mai robotok képtelenek kielégítően megoldani.

A nagy kihívás a következő lépés lesz, mondja a Stanford Egyetem hasonló kutatásokat végző kémikusa, Zhenan Bao: míg az emberi idegrendszerrel összekötött mesterséges érzékelőket már kiválóan alkalmazzák a hallás és a látás javítása, helyreállítása esetében (főként a hallásnál, ahol ma már rutineljárásnak számít egy süket ember hallóvá tétele bizonyos körülmények fennállása esetén), addig arra még jelenleg nincsenek elképzelések, hogy a mesterséges bőr milyen módon használható fel, felhasználható-e egyáltalán a gyógyításban vagy a rehabilitációban – a jelátalakítás és -közvetítés technológiája még kidolgozásra vár. Ugyanakkor óriási lehetőségek is rejlenek a mesterséges bőrben: elvileg például új érzékszervek is megalkothatóak segítségével, hiszen megfelelő szenzorokkal az e-skin képes lehet érzékelni vegyi anyagokat, a hőmérsékletet, a páratartalmat vagy a radioaktivitást is, így az ezzel felszerelt robotok hasznos munkát végezhetnek olyan körülmények között, melyek az ember számára veszélyesek, vagy épp elviselhetetlenek.