A legnagyobb hazai alternatív távközlési vállalatokat tömörítő Alternatív Távközlési Szolgáltatók Egyesülete (ATSzE) tiltakozik a Parlament költségvetési bizottsága által áprilisban jóváhagyott, a Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat ellen, amely szerint valamennyi internet-hozzáférési szolgáltatás árbevétele után 0,8 százalék kulturális járulékot kell fizetnie az internetszolgáltatóknak.

Az ATSzE véleménye szerint a törvényjavaslat éles ellentétben áll az információs társadalom kiszélesítésével kapcsolatos kormányzati erőfeszítésekkel. A kulturális járulék bevezetése az egyesület becslései szerint évi 600 millió forint előre nem tervezett kiadást jelent az internetszolgáltatók számára, amelyet azok kénytelenek továbbhárítani ügyfeleikre. A törvénymódosító javaslat elfogadása így a teljes hazai internetpiacon áremelkedést generálhat.

„Magyarországon az elmúlt években jelentősen bővült az internetezők száma, de még mindig komoly a lemaradásunk az európai uniós átlagtól. Az Európai Bizottság nemrégiben közzétett jelentése szerint 2007 végén az EU 27 tagállamának átlagában 100 főre 20, míg Magyarországon 14,2 vezetékes széles sávú előfizetés jutott. Habár a széles sávú hozzáférés havi díjai az elmúlt öt évben ötödükre csökkentek hazánkban, kutatások szerint az otthoni internetezés terjedésének egyik legfontosabb akadálya még mindig az ár. Az internetszolgáltatásra kivetett kulturális járulék nem támogatja a digitális írástudatlanság felszámolására tett törekvéseket” – figyelmeztetett Szathmári Géza, az ATSzE elnöke, a GTS-Datanet ügyvezető igazgatója.

„Az internet-hozzáférési szolgáltatásra kirótt adó ismeretlen az EU-tagországokban, ráadásul ellentétes az uniós célkitűzéssel, ami növekvő internetpenetrációt irányoz elő” – tette hozzá Orbán Miklós, az ATSzE társelnöke, a BT Limited Magyarországi Fióktelepének regionális szabályozási igazgatója.