Mi a helyzet a digitális zeneértékesítéssel?

Hirdetés

A Szerzői jog a XXI. században blog gazdája nyáron sem pihen, sőt: sorozatot indított Mi a helyzet? címmel. Az ebbe illeszkedő posztokban az elmúlt félév legérdekesebb és legnagyobb érdeklődésre számot tartó szerzői jogi eseményeinek fejleményeiről ír elemzéseket, a legutóbbi anyagban az online zeneértékesítés helyzetét vette elő. Áttekinti az új trendbe illeszkedő cloudalapú megoldásokat, üzleti modelleket, majd a hazai – szomorú – valóságot.

A cloud computing nem újdonság, azonban mérvadó online üzleti modellek csak idén kezdtek erre épülni a zeneiparban. (Egyelőre nem neveznék a Rapidshare és társai által életre hívott DDL-szolgáltatásokat ilyen üzleti modelleknek.) Az Amazon, a Google, végül az Apple egymás után jelentették be cloudszolgáltatásaikat. Különbség nemcsak a szolgáltatások technikai részleteiben figyelhető meg, hanem a tekintetben is, hogy ki rendelkezik engedéllyel a felhasználásra, és ki nem. Az Amazon továbbra sem kíván engedélyt szerezni. A helyzet pikantériája, hogy az Amazon Cloud Drive a világ összes Amazon-felhasználója számára hozzáférhető, de az alapszolgáltatáson felüli lehetőségek 27 országban már nem. Na kik is ők? Lásd a képet.

A képért (na meg a részletekért) tovább a Szerzői jog a XXI. században blog bejegyzésére.

Előzmények

  • Elindult a Hungaroton online zeneboltja

    Az áruházban másolásvédelem nélkül vásárolhatók meg a dalok, mégis fura korlátozások szerepelnek a felhasználási feltételekben.

  • Elindult a Google Music Beta

    A szolgáltatás tesztüzemben működik: se zenebolt nincs még mögötte, se az elvárható funkciókat nem kínálja. A cég szerint törvényes módon csak ilyen óvatosan lehet elindulni.

  • Superbox: az internetből is zene folyik

    Idén tavasszal váratlan pezsgés tapasztalható az online zeneértékesítés hazai piacán. A héten elindult az első hazai streamingszolgáltatás.