Igazából nem is arról szeretnék most írni, hogy egy dunaújvárosi portál beszámolója szerint két szolgáltatónál, a Diginél és az Invitelnél szolgáltatáskiesést tapasztaltak – ez megeshet, nincs tökéletes rendszer.

Inkább arról, hogy az említett cégek hogyan viszonyulnak a tájékoztatáshoz.

A Digivel kapcsolatban már korábban is voltak negatív tapasztalataim, ugyanis – a piacot uraló nagy cégekkel szemben – egy korábban kontaktokat nem szerző mezei újságíró (vagyis adott esetben egy ügyfél) gyakorlatilag nem tudja elérni őket, ha kérdése van. Természetesen van ügyfélszolgálatuk – ám itt igen gyatra gépi menü fogadja az érdeklődőt, ahonnan nincs esély élő emberrel beszélni. Meg van adva egy e-mail cím, és annyi. Vagyis nincs megadva a honlapon sajtókapcsolat, nincs név, telefonszám. (Ez a vezető magyar szolgáltatók honlapján mindenütt megtalálható.)

E-mailt persze írhatok, de amikor egy aktuális, a jelenben lejátszódó üzemzavarról lehet szó, az túl lassú és kiszámíthatatlan. Próbálkoztam a helyi kirendeltségekkel is, de a telefonok bekapcsoltak a már jól ismert központi rendszerbe. (Mint az alábbiakból kiderül, aztán tudtam beszélni egy illetékessel, ám amikor számon kértem rajta, hogy sem név, sem telefonszám, hanem csak egy e-mail, akkor erre azt válaszolta, hogy minden cég maga szabja meg a kapcsolattartás „poliszijét”, és náluk az e-mail az alap, ahol többen is figyelik a fiókot.)

De az Invitel sem volt különb. Itt nagy nehezen sikerült egy központi információs telefonszámot kizsarolni, ám az ügyintéző – miután elmondtam, hogy ki vagyok és mit akarok – háromszor kapcsolt olyan helyre, ahol nem vették fel a telefont. A harmadik alkalommal megjegyeztem, hogy most már szeretném, ha olyan felelőshöz, pr-oshoz, cégvezetőhöz kapcsolna, aki fel is venné. Nem sikerült. Felhívtam negyedszer is, ennek az lett az eredménye, hogy az első csöngésre félretette a telefont.

Úgy vélem, hogy ami azután jön – vagyis kapcsolatokat keresni más módon, valahogy telefonszámokat találni ide és oda, az ugyan eredményes lehet önmagában, de mégis keserű a szám, mert trükközni kell, hogy információhoz jussak. Egy rendesen működő rendszerben nincs ilyesmire szükség, hiszen nem a jól értesült mókust akarom eljátszani, hanem információszerzés közben a cég erre kialakított rendszerét is tesztelem.

De az eredményről is essen szó. Némi várakozás utána a  Diginél megtörtént az áttörés, ott a sajtós elmondta, hogy valóban volt ma körülbelül négy órán át tartó szolgáltatáskiesés Dunaújvárosban, ám ez nem a szolgáltatóhoz kötődik, nem ők voltak a hibásak, hanem az Invitel hálózatán akadt probléma, és így a körzetben az összes internetalapú szolgáltatás leállt erre az időre – erről a Digi a telefonos ügyfélszolgálatnál állítólag tájékoztatták az összes érdeklődőt. Ezt az információt az Invitel pr-osa megerősítette későbbi visszahívása alkalmával, amikor azt is elmondta, hogy egy hálózati eszköz meghibásodása állt a probléma hátterében. A cég egyébként a problémáról (mobilos felhasználás elterjedésére alapozva) a Facebookon is közölt információkat.

Éljen.

De még egyszer mondom: nem az a probléma, hogy volt egy pár órás kiesés, ez megtörténhet, nem is túl nagy gond – már akinél. Hanem az a bajom, hogy milyen nehéz ilyenkor információhoz jutni. És nem arról beszélek, hogy újságíróként megszerzek ismerősök és kollégák útján telefonszámokat, hanem arról, hogy ennek a tájékozódási lehetőségnek mindenki számára nyitva kellene állnia – akár újságíró, akár nem. Ha csak egyszerű ügyfélként lenne panaszom, akkor – ma úgy tapasztaltam – nagyon nehéz lenne releváns információhoz jutnom az adott cégeknél.