Különösen az ezredforduló óta, illetve az elmúlt évtized jelentős változásait követően, az internet, az internetes szolgáltatások robbanásszerű terjedése következtében vált egyre forróbb témává az, hogy a világhálót kiszolgáló hatalmas céges adatközpontok iszonyatos energiaigénnyel rendelkeznek. Ez egyrészt a hatalmas költségek okán gazdasági kérdés, másrészt súlyos és megalapozott környezetvédelmi aggályok is felmerültek. Épp ezek miatt már jó ideje tapasztalhatóak a hatékonyság növelését és az olcsóbb működtetést célzó törekvések. De az iparág elképesztően dinamikus növekedése sok bizonytalanságot szül, a napi helyzet változásai miatt elég nehéz áttekinteni, hogy mi is a helyzet e téren.
Emiatt fontosak az olyan kutatások, mint például a Jonathan G. Koomey, az amerikai nemzeti Lawrence Berkeley laboratóriumban főállásban, illetve a Stanford Egyetemen tanácsadóként dolgozó professzor által végzett felmérés, mely azt igyekezett feltérképezni, hogy a közelmúltban miképp alakult a szaporodó adatközpontok energiafelhasználása, milyen trendek tapasztalhatóak e területen 2005 és 2010 között, mennyiben igazolódtak be az előrejelzések. A riport legfontosabb megállapítása, hogy a korábbi várakozásokhoz képest visszafogottabb mértékben nőtt az adatközpontok által generált energiafelhasználás, és ennek két fő oka van: egyrészt a 2008 óta tartó világgazdasági válság, illetve a költségcsökkentést is megcélzó technológiák terjedése, különös tekintettel a szervervirtualizációra, amely lehetővé tette, hogy egy adott feladatmennyiséget kevesebb valós, fizikailag is létező, áramot és hűtést igénylő gép végezzen el (ez utóbbinak köszönhető, hogy a szerverek számának növekedése 2005 és 2010 között fele lett a vártnak). Nagyon úgy tűnik, hogy a múlt évtized közepén készült, robbanásszerű energiafelhasználási növekedést jósoló előrejelzések ezeket a jelenségeket nem vették, nem vehették figyelembe.
Átmeneti lassulás?
A tanulmányt egyébként a The New York Times felkérésére készítette a tavaly az AMD megbízásából hasonló munkát már elvégző professzor, mivel a lapnál arra voltak kíváncsiak, hogy az amerikai környezetvédelmi hivatal (Environmental Protection Agency – EPA) 2007-es borúlátó előrejelzései mennyire voltak megalapozottak (az akkori előrejelzések alapjául szolgáló számítási modellt egyébként szintén Koomey alakította ki az EPA és az IDC adataira támaszkodva). Koomey úgy találta, hogy bár a szaporodó adatközpontok energiafelhasználása összességében természetesen nőtt, 2005 és 2010 között globálisan összesen 56 százalékkal (az USA-ban 36 százalékkal), ám ez korántsem akkora növekedés, mint amit néhány éve még sejtettek. A professzor módszertana arra nem volt alkalmas, hogy szétválassza, hogy milyen mértékben okozta a vártnál kisebb növekedést az energiatakarékosság, illetve a válság, de összességében mégis az a meglepő eredmény jött ki, hogy a gombamód szaporodó adatközpontok nem eredményezték a várt energiafelhasználási robbanást (az EPA 2007-es jóslata szerint az Egyesült Államokban a vizsgált időszakban meg kellett volna duplázódnia az energiafelhasználásnak, éppúgy, ahogy 2000 és 2005 között történt, és az akkor becsült 2010-es mennyiség, 100 milliárd kWh éves szinten 7,4 milliárd dolláros költséget jelentett volna).
A jelentést kommentáló amerikai iparági szakértők helyesnek tartják Koomey adatait, ám arra figyelmeztettek, hogy a fogyasztás növekedésének mérséklődése valószínűleg csak átmeneti. A Google egyik, a felhőmegoldásokban érintett szakembere, illetve egy független elemző is arra utalt, hogy a piac bővülése nem áll le, ezért nem várható, hogy a felhasználás növekedése lassulna, ők azt várják, hogy a külső tényezők megváltozásával igenis komoly emelkedés várható, sőt, úgy vélik, az adatközpontok építése és üzembe helyezése még messze nincs a csúcson, az igazi nagy „boom” még csak most következik.
Ugyanakkor azt sem szabad elfelejteni, hogy bár az iparágon belül óriási a bővülés, a világ elektromosenergia-felhasználásának ezek az adatközpontok viszonylag elenyésző részét képezik (2005-ben 0,5 százalék, manapság kb. 1 százalék), és a jelentés szerint ez az arány globálisan sem fog számottevő mértékben változni a közeljövőben.
