A rendszerváltás óta először tavaly a hírközlés terén nominálisan is csökkentek az árak -- emelte ki Kovács Kálmán, az informatikai tárca vezetője a második alkalommal megrendezett e-Magyarország szakmai napon. A konferencia az it-szektor és az uniós csatlakozás kihívásainak szellemében zajlott, ám a tárca segíteni akarja a magyar vállalatokat abban, hogy versenyképesek legyenek a szektor legnagyobb piacának számító Egyesült Államokban.
Az informatika terén jelentős lépéshátrányt sikerült behozni tavaly, a Sulinet Expressz keretében például 23 milliárd forint értékben vásároltak informatikai eszközt, s a kormány adópolitikájának is köszönhetően 25 százalékos tarifacsökkenés következett be az internet terén -- jelentette ki Kovács Kálmán, az informatikai tárca vezetője a szakmai napon. A miniszter kiemelte, hogy nominálértéken a rendszerváltás óta először következett be tényleges tarifacsökkenés a hírközlésben. A múlt évet értékelve Kovács kiemelte a széles sávú internet elterjedését Magyarországon. A kormány programjában 100 ezer széles sávú internet-hozzáférést vállalt 2003 végére, az eredmények minden várakozást felülmúltak, hiszen év végén közel 200 ezer széles sávú internet-hozzáférés működött az országban. Összesen pedig mintegy 50 százalékkal nőtt az internet-hozzáféréssel rendelkező személyek száma Magyarországon. A XX. század kérdéseire XXI. századi, intelligens választ jelent az információs technika -- tette hozzá Kovács. A tárca további célja, hogy az információs technológia tekintetében legfejlettebb régió, a Távol-Kelet országaival erősítse az együttműködési kapcsolatokat, valamint segítsen abban, hogy a magyar vállalatok versenyképesek legyenek a szektor legnagyobb piacának számító Egyesült Államokban. A 2004-es év alapkérdése lesz az e-kormányzat fejlesztése, az információs technológia széles körű társadalmasítása, a magyar nyelvű tartalomszolgáltatás fejlesztése, valamint a tehetséges fiatalok elismerése.
"Magyarország uniós sikere kulcsa Magyarország jövőjének", és mindkettőnek alapja az információs szektorban betöltött eredményes szerep. Ebben nyújt segítséget az informatikai tárca a jogszabályi környezet megalkotásával, valamint a szabályozási rendszer pontosításával és a nemzeti információs stratégia kialakításával. A jogszabály megalkotásában sikeresen vizsgázott a minisztérium, hiszen elkészült és hatályba lépett a versenykereteket javítani kívánó Elektronikus Hírközlési Törvény. Felállt a korábbi hatóság hatáskörének mintegy 40-szeresével rendelkező Nemzeti Hírközlési Hivatal. Így igazi játékszabályok, de komoly szankciók is várnak a piacra lépőkre -- tette hozzá Kovács.
A konferenciát Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke nyitotta meg, aki kiemelte, hogy 2004 rendkívüli esztendő lesz Magyarország életében. A harmadik Magyar Köztársaság ekkor tölti be 15. évét, csatlakozik egy valóságos vérkeringést jelentő országcsoporthoz. A jövő Magyarországán kulcsfontosságú lesz az információtechnológia fejlesztése, ugyanakkor az országnak meg kell őriznie kulturális identitását. Fontos szempont, hogy mennyit tud erre áldozni a magyar társadalom.
Jürgen Köppen, az EU-delegáció vezetője beszédében az uniós integrációra helyezte a hangsúlyt. A magyar "e-stratégia" szervesen illeszkedik az unióban elfogadott Euro Action Plan (EAP) koncepciójához, azon belül a tagjelölt országok számára meghirdetett EAP Plus elvárásaihoz. A nagykövet felhívta a figyelmet arra, hogy az információs technológia globális jelenség, az ebből kimaradók lemaradnak, ugyanakkor nem szabad megfeledkezni a leszakadókról sem. A szakadék áthidalása, a kulturális és nyelvi különbözőségek tiszteletben tartása a cél. Mindezt az árak mérséklésével, az e-társadalmak kialakításával lehet segíteni.
A jövőt a tudásalapú társadalom jelenti, ahol a kutatók közti optimális együttműködés és a társadalmi kontroll is csak az információs technológián keresztül valósítható meg -- mondta Kroó Norbert, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára. A kutatásokra jellemző korábbi lineáris modell helyét a kölcsönös függés, a vállalatok és az alapkutatást végzők egymásra utaltsága veszi át. Ez megváltoztatja a finanszírozás módját, a sokcsatornás finanszírozás felé terelve a kutatásokat, rászorítja a résztvevőket a pályázásra, így értelemszerűen növekszik az információs technológia kihasználtsága. Nő a kutatás-fejlesztés ráfordítási igénye, 2010-re 700 ezer üres mérnöki állás lesz az EU-ban. Ebben a rendszerben -- alapozva a magyar tudomány tekintélyére, csökkentve az állam e téren vállalt szerepét -- kell Magyarországnak sikeresen helyt állnia.
Magyarország már az Európai Űrkutatási Hivatal (ESA) előszobájának számító szervezet tagja, így minden remény megvan arra, hogy mihamarabb teljes jogú tagjává váljon -- mondta Almár Iván, az Űrkutatási Tudományos Tanács elnöke. A közeljövőben magyar szakemberek segítségével épül ki az uniós mezőgazdasági támogatási rendszert támogató, űrfelvételeken alapuló termőföld-adatbázis.
Az innovatív gondolkodás fontosságát és elterjesztését emelte ki Both Vilmos, a Magyar Tartalomszolgáltatók Egyesületének elnöke. Inkubátorfolyamat beiktatásával kell segíteni az így felmerülő ötletek megvalósítását. Tehát a piaci szereplők elsősorban nem közvetlen támogatásra, hanem piacbiztosító intézkedésekre vágynak. Az olyan életképes projektek segítését várják el, amelyek ilyen kezdő lökés nélkül nem valósulnának meg.
águló, gyorsuló világ hajtja előre a technológiai fejlődést, így az uniós csatlakozás olyan lehetőség az ország számára, amit ki kell használni -- mondta Fodor István, az Ericsson Magyarország elnöke. Ugyanakkor látni kell, hogy baj van a technológiai fejlettség növelésére vonatkozó lisszaboni és barcelonai célkitűzésekkel, ezek helyett új, reális célok kellenek. Ezt jelzi az is, hogy az it- szektorban 2005-ben csak az unió területén mintegy 1,7 millió üres munkahely lesz. Vagyis, ha Magyarország versenyképes kíván maradni, a kis- és középvállalkozások támogatásával azok tudásvagyonát kell növelni.
A cégek adó-, pénzügyi és jogi stabilitást várnak az államtól, a keretek megteremtését, nem paternalizmust -- hangsúlyozta Bojár Gábor, a Graphisoft elnöke, aki személyes élményét is elmondta: egy Magyarországon munkát vállaló észak-amerikai topmenedzser azzal indokolta döntését, hogy oly sokat hallott a magyar alkotói szellemről, a magas színtű oktatásról, valamint a Nobel-díjasokról. Ezért remélte, hogy itt még talál hasonló kaliberű embereket. Nem szabad elfelejteni, hogy a magyar Nobel-díjasok többsége nem Magyarországon élt, amikor a díjat megkapta, ezt a tendenciát kell megfordítani.
Az it-szektor 2003-ban érte el a mélypontot, ezután csak jobb lehet -- mondta Kóka János, az IVSZ elnöke. Ezt támasztja alá, hogy a tavalyi 1,9 százalékos növekedés helyett az elemzők mintegy 5 százalékos piacbővüléssel számolnak szerte a világon. Ezzel szemben Magyarországon az it-szektor 0,3 százalékkal bővül, ami nem elég a felzárkózáshoz. Reményei szerint még az idén megindul a fejlődés, így a tudásalapú társadalom kialakulása is.
A Sulinetnek és a Sulinet Expressznek köszönhetően jelentős elmaradást sikerült behoznia az országnak, de hátrányunk a fejlett országokhoz képest még most is jelentős -- mondta Szlankó János, a KFKI elnöke. Elő kell segíteni a digitális aláírás tényleges -- ne csak pilot projektekre szorítkozó -- bevezetését, valamint szükség van nagy állami fejlesztésekre. Az elmúlt években jelentős előrelépések történtek az it-szektorban, de az ország elmaradottsága még mindig számottevő -- mondta Várnai Éva, a KPMG ügyvezető igazgatója. Azért is különösen fontos e terület fejlesztése, mert minden kutatás a szektor multiplikátor hatását emelte ki, azt, hogy elősegíti a technológiai fejlődést és a társadalmi konvergenciát, miközben jelentős beruházásösztönző hatása is van. A szektor fejlettsége mindig kapcsolatban van a jogi szabályozottsággal. Ahol gyenge a szabályozási keret, ott az it-szektor is fejletlen. Ezért kedvező az új hírközlési törvény elfogadása, de eredményessége alkalmazhatóságától függ. Magyarországon idén 3,6-3,7 százalékkal bővül a távközlési piac, ezen belül a mobilpiac mintegy 6 százalékkal növekszik.
Az utóbbi idők legnagyobb előrelépésének az új szabályozás megszületését tekinti Drozdy Győző, a Pannon GSM vezérigazgató-helyettese, hiszen -- mint mondta -- az előző törvény nem felelt meg az uniós elvárásoknak, ellenben a mostani az igazi jogharmonizációra teremt lehetőséget. A piaci trendekről szólva elmondta, hogy szegregáció várható a piacon, így szerinte a vezetékes távközlés jövőjét a széles sávú internet, míg a mobilpiac jövőjét a beszédkommunikáció jelenti.
A Matáv maximálisan igazodik, és be fogja tartani az új törvényt, eleget tesz a jogi és az infrastrukturális elvárásoknak -- hangsúlyozta Straub Elek, a Matáv elnök-vezérigazgatója. Idén is körülbelül 80-90 milliárdos fejlesztést hajt végre. Ugyanakkor szerinte a vezetékes telefóniának koránt sincs vége, újra életet lehelnek belé, és azt várják, hogy a fogyasztó döntsön. A Matáv a fogyasztóknak jó szolgáltatásokat, a konkurenciának nagyon kemény versenyt ígér.
A harmadik generációs mobiltelefonok 2020-ban a piac 80 százalékát uralják majd -- vélte Sugár András, a Westel vezérigazgatója. Ezt az időszakot ki kell bírni, de ha nem ruháznak be e területre, akkor jelentős versenyhátrányba kerülnek. Sugár felvetette a mobiltelefonok és a digitális aláírások összekapcsolásának lehetőségét is.
Az új jogszabály valós lehetőséget teremt a liberalizációra, a jó és olcsó távközlésre. Mindezt a versenytársak ösztönzésén keresztül tartja megvalósíthatónak Szatmári Géza, a GTS Datanet vezérigazgatója.
