Az elmúlt évek legnagyobb szivárogtatási botrányában Edward Snowden kitálalt az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökségének (NSA) nem éppen törvénytisztelő eljárási rendjéről, majd ezekkel az információkkal apránként megismerkedhetett a világ. Az egykor még a Központi Hírszerző Ügynökség műveleti tisztviselőjeként dolgozó Snowden összesen 1,7 GB adatot adott át az újságíróknak, ezzel hosszú időre tematizálva a médiát, és kritikusai szerint évekre visszavetve a hatékony hírszerzési munkát.
Most a Panama Papers ügye tartja lázban az embereket, köszönhetően annak az ismeretlennek, aki tavaly a Süddeutsche Zeitung szerkesztőségét kereste meg azzal, hogy offshore cégekkel kapcsolatban vannak információi. Összesen 11,5 millió dokumentummal kívánta segíteni a lap munkáját, a Süddeutsche azonban felismerve a feladat súlyát 80 ország közel 400 újságíróját vonta be az adatok feldolgozásába.
A mintegy 2,6 terabájtos csomag a Mossack Fonseca panamai ügyvédi iroda ügyfeleit hozta nehéz helyzetbe a 4,8 millió e-mail, 3 milliós adatbázis, 2,1 millió PDF, 1,2 millió kép és még 900 ezer egyéb dokumentum segítségével. A világ számos prominens vezetőjével, színészével, sportolójával, illetve családi és baráti köreivel kapcsolatba hozható offshore ügyek várhatóan még Snowden akciójánál is nagyobb port kavarnak. Erről az Oknyomozó Újságírók Nemzetközi Konzorciuma (ICIJ), illetve az a 400 újságíró gondoskodik, akik között a magyar Direkt36 oknyomozói is megtalálhatóak.
