Az informatikai projektek várt hasznának több mint negyede elvész, elsősorban azért, mert a cégek nem menedzselik megfelelően a projekteket azok teljes életciklusán keresztül – ez derül ki a KPMG nemzetközi felméréséből. Bár a jelentésben nem vizsgáltak hazai projekteket, Székely Zoltán, a magyarországi KPMG informatikai tanácsadással foglalkozó partnere szerint a főbb megállapítások – a várt haszon elmaradása, nem kellően hatékony projektmenedzsment – jellemzőek nálunk is.

A 22 ország 600 vállalatát értékelő nemzetközi vizsgálat szerint a komplex IT-projektek jelentős része nem termeli a remélt értéket – a válaszadók csaknem fele jelezte, hogy az elmúlt évben legalább egy területen sikertelen volt saját informatikai projektje. Mindazonáltal ez is jelentős előrelépés, hiszen a KPMG hasonló, 2003-as felmérésében még a megkérdezettek 57 százaléka válaszolt így. A jelentés legfőbb tanulsága mégis az, hogy a cégek 86 százaléka panaszolta: a projekt végeredményekor a kitűzött megtérülési célok akár negyedéről is le kellett mondaniuk.

Több fejlesztés, kérdéses hatékonyság

A jelentés szerint tavaly a vizsgált szervezetek 81 százalékánál nőtt az új fejlesztések száma, és 88 százalékuknál nőtt a projekt összetettsége, míg a fejlesztésekre szánt költségvetés összesen 79 százalékkal emelkedett. A felmérés egyik irányítója, Mark Tims a KPMG IT-fejlesztésekért felelős partnere szerint a projektek volumenének növekedése összességében nagyobb megtérülést kellene eredményezzen a cégek számára, de a felmérés azt mutatja, hogy a projektek várt megtérülésének jelentős része továbbra sem realizálódik. „Ennél is nagyobb bajnak tűnik, hogy mindezért senki sem felelős, mintha a »majdnem jó is elég jó« mentalitás érvényesülne” – mondta Mark Tims.

A KPMG információkockázat-kezelési szolgáltatásokért felelős globális partnere, Egidio Zarrella szerint a várt haszon elmaradása azért különösen fontos, mert manapság változik a siker definíciója. „A sikert manapság egyre inkább a várt előnyök, a megtérülés realizálásaként értelmezik, szemben a hagyományos idő- és költségterven belüli szemléletmóddal. Miközben a cégek felsővezetése egyre inkább mérhető üzleti hasznok elérése érdekében engedélyezi a projekteket, meglepő, hogy a cégek 59 százaléka sem informálisan, sem formálisan nem ellenőrzi, hogy a kitűzött megtérülési célok teljesülnek-e. Ebből az is következik, hogy a remélt haszon elmaradásának aránya a valóságban a mértnél is nagyobb lehet” – mondta Zarrella.
Szerinte az IT-fejlesztések hatékonyságának javításához alapvető irányítási, ellenőrzési folyamatokat kell érvényesíteni.

Magyarországon sincs másként

A magyarországi KPMG informatikai tanácsadással foglalkozó partnere, Székely Zoltán szerint a helyi IT-fejlesztések nemzetközi összehasonlításban ugyan általában kisebb méretűek, de nálunk is egyre összetettebbek. Ahogy nő a projektek komplexitása, a projekt jogosultságát nálunk is egyre inkább a remélt előnyök alapján ítélik meg, szemben a hagyományos idő- és költségkeretnek való megfeleléssel, ám ez a megközelítés még inkább a projektet engedélyező döntéshozatalra jellemző, és kevésbé a projekt megvalósítására, illetve a tényleges haszon mérésére.

„Amikor a cég vezetése egy tervezett nagyobb informatikai fejlesztésről dönt, akkor nálunk is előtérbe kerülnek ezek a paraméterek – például a teljes birtoklási költség (TCO) vagy a befektetés megtérülése (ROI). A projekt megvalósításakor és a végső értékeléskor ugyanakkor már nem ezek a legfőbb mérőszámok – azaz a nemzetközi eredményekhez hasonlóan, nálunk is jellemző, hogy a fejlesztés során a várt haszon egy része egyszerűen elvész, vagy egyszerűen nem ismert” – hangsúlyozta Székely Zoltán. Szerinte ennek fő oka az – ugyancsak összhangban a nemzetközi tendenciával –, hogy az egyre összetettebb hazai IT-fejlesztések irányításánál gyakran hiányzik a megfelelő projektmenedzsment.