Habár már nagyon rég vitatott téma, sőt időnként hivatalos szervek is foglalkoznak vele, de még mindig nem kellően vizsgált terület az online szolgáltatások felhasználási feltételeinek  szegmense, vagyis egyrészt ezeknek az adatvédelmi, illetve általános szerződési feltételeknek (ÁSZF) a tartalma és formája, másrészt az a módszer, ahogyan a felhasználók ezeket elfogadják.

Mindannyiunk számára ismerős, hogy a felhasználók többsége adott esetben egy (esetleg két) kattintással ezeket a jogi szerződéseket „aláírja”, elfogadja, ám fehér holló az, aki előtte el is olvassa őket.

Ezzel a problémával foglalkozva két kommunikációs kutató állított össze egy tesztet, hogy ezt a mindenki számára közhelynek tűnő megállapítást méréssel is igazolják. Jonathan Obar, a Yorki Egyetem, illetve Anne Oeldorf-Hirsch, a Connecticuti Egyetem tanára készítettek egy fiktív közösségi oldalt (NameDrop). Ezek után meghívtak ide 543 egyetemi hallgatót, majd arra kérték őket, hogy töltsenek ki egy kérdőívet, mely az adatvédelmi, illetve az általános szerződési feltételekkel kapcsolatos kérdéseket tartalmazott.

Mindkét szerződés a LinkedIn hasonló dokumentumainak módosításával állították elő, és úgy becsülték meg, hogy elolvasásuk 29-32, illetve 15-17 percig tart. Az ÁSZF-ben elhelyeztek két csapdát: a felhasználó beleegyezik egyrészt abba, hogy a NameDrop megoszthatja személyes adatait harmadik felekkel (például az NSA nemzetbiztonsági ügynökséggel), illetve felhatalmazzák a NameDropot arra, hogy az első gyerekük nevét a közösségi oldal határozza meg.

A felmérés a következő fontosabb eredményeket hozta:

• a regisztrálók 74 százaléka olvasás nélkül ugrotta át az adatvédelmi szerződést
• azok, akik valóban szántak időt a szerződések elolvasására, az adatvédelmi nyilatkozatot átlagosan 73, az ÁSZF-et 51 másodpercig olvasták
• a résztvevők 96 százaléka kevesebb mint 5 percet töltött az adatvédelmi szerződés olvasásával, az ÁSZF-nél ez az érték 97 százalék
• a résztvevőknek mindössze 15 százaléka fejezte ki aggodalmát a szerződések tartalma miatt – a gyermek elnevezésének jogát átruházó kötelezettségnél csak 1,7, az adatmegosztásnál csak 2 százalékuk jegyezte meg, hogy ezek a feltételek problémásak
• a résztvevők több mint 90 százaléka nyilatkozott úgy, hogy hasonló helyzetekben olvasás helyett az „átugrom olvasás nélkül” opciót választja, ha van rá lehetőség
• a szerződésekről igen sokan nyilatkozták azt, hogy ezek hosszúak és terjengősek, kisebb részük viszont azt mondta, hogy azért nem olvassák el őket, mert hiába tennék meg, úgysem értenék meg a szöveget

A kutatók a felmérés eredményeit értékelve kiemelték, hogy mindez azért is igen szomorú, mivel a célba vett egyetemi hallgatók mind kommunikációs szakembernek készülnek, akik komoly adatvédelmi ismeretekkel is rendelkeznek, és ha ők így reagálnak, az „átlagfelhasználók” esetében még rosszabb és elkeserítőbb eredményekre lehetne számítani.