Elektronikus postaládánk megtisztítása a beáramló levélszeméttől lassan épp olyan rutinná válik, mint az, hogy a kapualjban lévő postaládánál is el kell választani a várt és a kéretlen leveleket, hirdetéseket tartalmazó papírosokat. Utóbbiak nem ritkán egyből a kukába kerülnek, miként az elektronikusan érkező levélszemét is, de a két dolog között azért igen nagy a különbség.
Az elektronikus levélszemét visszaszorítására hazai és nemzetközi téren is számos lépés történt, onnantól kezdve, hogy tűrhetetlenné vált a jelenség, s mind a levelek mennyisége, mind az okozott kár, valamint a gazdasági hátrány is elérte azt a mértéket, amikor már konkrét szabályozási igény jelent meg. A kéretlen elektronikus reklámüzenetek jogi rendezését Magyarországon a vonatkozó európai uniós irányelv mintájára (amelyet csak 2002-ben hirdetettek ki) az elektronikus kereskedelmi szolgáltatásokról szóló 2001-es törvény szabályozza. A kéretlen reklámüzenetek küldésével kapcsolatban a törvény kimondja, hogy az elektronikusan küldött reklámnak világosan és egyértelműen azonosíthatónak kell lennie, s kizárólag az igénybe vevő egyértelmű, előzetes hozzájárulásával küldhető reklám elektronikus úton vagy levelezés során.
Eszerint nem küldhető reklámüzenet olyan személynek, aki előzetesen nem adott kifejezett hozzájárult ahhoz, hogy ilyen tartalmú üzenetet kapjon. Az egyértelmű és szigorúnak mondható rendelkezés értelmében a magyarországi szabályozás is az opt-in (előzetes bejelentkezés) elvét alkalmazza a hozzájárulás kérdésében. A küldés tilalma a reklámozó, a reklámszolgáltató, illetve a reklám közzétevője által küldendő összes reklámra vonatkozik, s a reklámozónak, a reklámszolgáltatónak, és a reklám közzétevőjének egyetemleges felelőssége van e szabályok megtartásáért.
Az sms-spamre vonatkozó szabályozást az elektronikus hírközlési törvény tartalmazza. Eszerint közvetlen üzletszerzés vagy tájékoztatás célját szolgáló közlés telefonon vagy egyéb elektronikus hírközlési úton nem továbbítható annak az előfizetnek, aki úgy nyilatkozott, hogy nem kíván ilyen közlést fogadni. Az előfizető kifejezett hozzájárulása ellenére sem szabad ilyen jellegű küldeményt továbbítani, amennyiben az üzenetből nem lehet azonosítani a feladót. A levélszemetelésre vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz számos más releváns jogszabály is, így a fogyasztóvédelmi törvény, amely rendezi az általános fogyasztói érdekekkel kapcsolatos garanciákat, a gazdasági reklámtevékenységről szóló törvény, amely a reklámokra vonatkozó általános szabályokat és eljárásokat fekteti le, az adatvédelmi törvény alapvető adatkezelési szabályokat mond ki, de még a polgári törvénykönyv általános személyiségvédelmi rendelkezései is alkalmazandóak e jelenségre.
A hatályos törvényi szabályozás alapján a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség a Nemzeti Hírközlési Hatóság szakhatósági bevonásával jogosult a kéretlen reklámüzenetekre vonatkozó jogsértések esetén eljárni, illetve reklámfelügyeleti eljárást kezdeményezni.
A nemzetközi szinten is kiemelt, és igen aktuális téma szabályozása, nemzetközi szervezetek spammunkacsoportjainak munkája (OECD, ITU, EU, IDA program/Interchange of Data between Administrations, Safer Internet Plus) s a törvény kiadása óta eltelt idő is indokolttá teszi a szabályozás felülvizsgálatát. Ugyancsak szükségessé vált a nemzetközi együttműködés rendszerének kialakításában való részvétel, hiszen általános probléma, hogy a spamek jelentős hányada nem hazai, hanem nemzetközi kiindulási, feladási helyről indul.
Mind a jogalkotók, mind a jogalkalmazó hatóságok itthon és külföldön elengedhetetlennek tartják az állami szerepvállalás, a jogi szabályozás és szankcionálás mellett olyan kiegészítő, jogon kívüli eszközök és önszabályozási mechanizmusok kidolgozását és érvényre juttatását, amelyek tovább növelik a spam elleni fellépés hatékonyságát. Ezért Magyarországon a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) kezdeményezésére megindult egy olyan szakmai munka, amely a spam elleni fellépés komplex kezelésére fordítja a hangsúlyt, reagálva arra is, hogy az előrejelzések a spamek számának igen jelentős növekedését prognosztizálják. A spam elleni harcban az érintettek és a szakmai vitán részt vevők egyöntetű véleménye szerint is csak a közös fellépés lehet hatékony.
A közös fellépés keretében a nemzetközi és hazai, jogi és önszabályozási, állami és szolgáltatói, fogyasztói és reklámozói oldal együttes eszköztárát szükséges igénybe venni. A hatékony eszköztár kialakítása a nemzetközi minták alapján a törvényi szabályozás, önszabályozás, technológiai megoldások, valamint a tudatosítás és a tájékoztatás együttes és egymásra épülő igénybevételével képzelhető el.
Az NHH még 2005 első félévében elkészíti a levélszemét kezelésére vonatkozó akciótervet, a hatóság honlapján rövid időn belül hozzáférhetővé válik a vonatkozó hazai és nemzetközi szakmai anyagok dokumentumtára, s emellett az NHH szakmai workshopokat is szervez a témában. A további lehetséges eszközök között tartja számon a hatóság az önszabályozói kódexek, ajánlások, önkéntes minősítések használatát, a hatósági eljárások eredményességének javítását, együttműködési fórumok és mechanizmusok kialakítását.
A kéretlen üzenetek gazdasági és társadalmi hatásairól szóló riasztó adatok fényében az antispamküzdelem nem az állami kontra civil szerepvállalás határa mentén húzódik, hanem olyan a szabályozók, hatóságok, reklámszövetségek, hírközlési, internet-, tartalomszolgáltatók, adatvédelmi szervezetek, gyártók-fejlesztők képviselői, felhasználói érdekképviseletek, fogyasztóvédők által egyaránt támogatott közös akcióterv megvalósításán múlik, amely számszerű és kézzelfogható eredményeket hozhat a spamek visszaszorításában.
