Januárban még csak tervezet volt, mára viszont valósággá vált: a javaslatot eredetileg elővezető Stephen Conroy ausztrál távközlési miniszter vezetésével a kormány bekapcsolja a központi internetcenzúrát. A program a mintegy 17 milliárd forintnak megfelelő összegbe kerülő, négyéves „kiberbiztonsági terv” részeként még idén decemberben kísérleti jelleggel indul el.
Az állami internetcenzúra ötlete mögé korábban több civil szervezet is felsorakozott, köztük gyermekvédelmi egyesületek és vallási közösségek. A program célja az, hogy tartalomszűrésre kötelezze az internetes szolgáltatókat, vagyis ezentúl a gyermekek védelmében se az otthonokból, se az iskolákból, se máshonnan ne lehessen hozzáférni erőszakot és pornográfiát tartalmazó weboldalakhoz.
A kezdeményezés korántsem egyedülálló. Közismert, hogy központilag irányított internetes cenzúra működik például Iránban, Kínában és Szaúd-Arábiában. Ezekben az államokban a kormány klasszikus cenzúrát gyakorol, azaz mindenfajta tartalmat letiltat vagy kozmetikáz, amely számára ideológiailag nem elfogadható. Ugyanakkor azt már kevesebben tudják, hogy Ausztráliának, Nagy-Britanniának, Svédországnak, Kanadának és Új-Zélandnak jelenleg is működik központi tartalomszűrő rendszere, amely egyelőre főként pornográf tartalmakat blokkol. Eddig ezekben az országokban a cenzúraprogramban való részvétel választás kérdése volt – Ausztráliában viszont mostantól kötelező lesz.
A gyerekek védelmében
A kormány illetékes hatósága első lépésben feketelistát fog vezetni a károsnak véleményezett weboldalakról. Az egyik gyermekvédelmi szervezet ügyvezetője, Bernadette McMenamin szerint bár a lépés korántsem elégséges, az irány jó. „Számításaink szerint a gyermekpornográfiával kapcsolatos képek 30-40 százaléka kereskedelmi weboldalakon található. Ez a program minden bizonnyal korlátozza majd a hozzáférést ezekhez a tartalmakhoz, ami a semminél azért több” – mondta.
Korábban szakértők arra figyelmeztettek, hogy az internetes cenzúra megkerülése egy hozzáértőnek csupán néhány percébe telik, azaz a feltétlen biztonság korántsem szavatolható. A rendszer továbbá hamis biztonságérzetet alakíthat ki a szülőkben, akik – bízva a virtuális póráz hatékonyságában – nem figyelnek majd oda megfelelően gyermekük internetezési szokásaira. Valamint kérdésessé teszi a cenzúra sikerét az is, hogy a szűrők csak a weblapokat ellenőrzik majd, a fájlcserélő hálózatokon továbbra is szabad marad a vásár.
A program ideológiai bírálói az internetes cenzúrában a liberális demokrácia és a szólásszabadság súlyos megsértését látják. Ugyanakkor a távközlési miniszter álláspontja szerint az internet sem lehet kivétel azon médiumok között, amelyekben törvények szabályozzák, mely tartalom elfogadható és melyik nem.
