Míg az öreg kontinensen embereket szeretnének a vörös bolygó felszínére juttatni, addig az Egyesült Államokban megelégszenek az életre kevésbé veszélyes, ám hasonlóan magas költségekkel járó felderítő cirkálók utaztatásával. A legújabb földről indított marslakó, a Curiosity (Kíváncsiság) feladata lesz a nevéhez hűen alaposan átfésülni a bolygót, az eddig még csak sejthető ásványi anyagok, valamint letűnt civilizációk nyomait kutatva. A jármű egészen pontosan augusztus 14-én landol, és kezdi meg bevetését, első körben a Gale-kráter belsejében.
Az atommeghajtású, hat keréken mozgó Mars-laboratórium 2011. november 26-án indult hosszú útjára, amiből már kevesebb, mint száz nap van hátra. A landolást rendhagyó módon a fedélzeti számítógép vezérli – mivel eddig ez a legnagyobb gép, ami a vörös bolygó felszínét érinti (907 kiló, a teste pedig akkora, mint egy kisebb személygépjárműé), ezért az Oppurtunitynél és Spiritnél használt „párnás" földet érés ebben az esetben már nem lenne hatásos. Köszönhetően a landoló kapszulára szerelt rakéta meghajtásnak, a felszín érintése eddig soha nem tapasztalt precizitással és biztonsággal fog megtörténni. Az érkezés-rásegítésen kívül a fúrófej védelmét is továbbfejlesztették: az előző modelleknél gondot jelentettek az ásatáskor a szerkezetbe bejutó finom szemcsék, emiatt ugyanis a robot nem volt képes elvégezni az ásatási feladatokat.
A cirkáló kifejlesztésébe és utaztatásába eddig kétmilliárd dollárt ölt a NASA, amely költségek, függően a felmerülő problémáktól, hatványozottan nőhetnek. A kutatók szerint a projekt legizgalmasabb része maga a fúrás lesz, mert ezáltal megtudhatják, hogy „mennyi és milyen keménységű köveket kell fúrni, valamint hogy ezeknek a feltárásához elég-e az ütve fúrás, vagy a forgó módot kell majd használni" – ennél talán izgalmasabb lesz majd a gépre szerelt kamerák által közvetített megannyi kép böngészése. Ha minden jól megy, az érkezésre nyár végén, ősz elején számíthatnak mind a professzorok, mind a közönség.
