Jelenleg zajlik az Európai Unió (EU) új adatvédelmi szabályozásának, irányelveinek megalkotási procedúrája, és a szokottnál is nagyobb hullámokat kavarnak a történések – legalábbis a hagyományos, szigorú európai adatvédelmi megfontolásokat pártolók, főként civil szervezetek, illetve a szabályozásokat megalkotók között.
Hirdetés
Ha röviden akarunk fogalmazni: az Európai Parlament (EP) ipari bizottsága a beterjesztett törvényjavaslatokat illetően a közelmúltban több mint 900 módosító javaslatot fogadott el. Ezzel önmagában még semmi baj nem lenne, ám a javaslatok többsége az eredeti tervezet felpuhítását célozza – mondják az ellenzők. Ők azt feltételezik, hogy a személyes adatok és a privát szféra védelmét illetően jogfeladás történik, és ennek hátterében két nagy aktor vélelmezhető: egyrészt az adatvédelem szempontjából az európai elvekhez képest megengedőbb Egyesült Államok nyomása, másrészt pedig a nagy internetes cégek lobbitevékenysége.
A módosítások bemutatására aktivisták létrehoztak egy weboldalt is, ahol megtekinthető, hogy milyen pontokon fogadtak el változtatásokat. A fogyasztó- és jogvédelmi csoportok kifogásai összefoglalóan úgy fogalmazhatóak meg, hogy az új szabályozás túl nagy teret enged majd a vállalatoknak, illetve a kereskedelmi folyamatokba harmadik félként belépőknek a személyes adatok felhasználást illetően, mégpedig úgy, hogy a felhasználókat erről nem is kell értesíteniük, így a korábbi felfogáshoz képest fordított elvet alkalmaznak. Hogy ez mit is jelent? Az európai adatvédelmi elvek szerint eddig a személyes adatok kiemelt védettséget élveztek, ám ezt a korlátozást oldják a javaslatok, és a jövőben az adatkezelőknek nagyobb szabadsága lenne, tényleges tiltások csak akkor lépnének életbe, ha egyéb alkotmányos jogok sérülnének az adatok felhasználása miatt. Vagyis az eddigi „az adataimmal a beleegyezésem nélkül semmit” helyett az lépne hatályba, hogy „beleegyezésem nélkül is felhasználhatod, kivéve…”.
A civil szervezetek szerint a képviselők vagy nem értik, vagy nem akarják érteni a fenti két elv közötti különbséget. Ennek egyik jele, hogy az új szabályozás gyakorlatilag kizárja az anonim adatokat a védelemből, holott – mondják a jogvédők – a digitális világban az „anonim” adatok roppant gyorsan átalakíthatóak személyes adatokká. A másik, a civileket felhergelő momentum az, hogy az említett honlap összehasonlító adatai szerint a módosítások jó része nagyvállatok (Amazon, eBay stb.) felfogását tükrözi, épp ezért gyanakodnak befolyásolásra.
A folyamat következő fázisában e hét csütörtökjén a fogyasztóvédelemmel is foglalkozó foglalkoztatási bizottsága szavaz a tervezetről, majd további bizottságok is állást foglalnak, mielőtt az EP áprilisban szavaz majd a törvénytervezetről.
