Az Európai Unió kereskedelmi bizottsága 19:12 arányú szavazással úgy döntött, hogy a Hamisítás Elleni Kereskedelmi Megállapodás (Anti-Counterfeiting Trade Agreement – ACTA) jelenlegi formájában elfogadhatatlan, így szinte biztosra vehető, hogy az egyik legbefolyásosabb bizottság ajánlása alapján a július 4-én történő parlamenti szavazáson is hasonló eredmény születik.

A világszerte komoly tiltakozási hullámot kiváltó ACTA ratifikációs folyamata épp a tiltakozások nyomán szakadt meg, és az EU illetékes testületei akkor közölték, hogy felülvizsgálják az egyezményt, és júliusban szavaznak arról, hogy maga az unió elfogadja-e. Ennek következtében több, szintén még a ratifikáció előtt álló állam is úgy döntött, hogy kivárják az uniós álláspontot, mielőtt határoznának a szerződés befogadásáról.

A kereskedelmi bizottsági szavazás végeredményét minden bizonnyal komoly mértékben befolyásolta, hogy a testület egyik nagy tekintélyű tagja az a brit David Martin, aki a leghevesebb ACTA-ellenzők közé tartozik: „Ez nem egy olyan döntés, amelyik ellenzi szellemi tulajdon védelmét. Úgy hisszük, Európában szükség van a szellemi tulajdon védelmére, de az ACTA túlságosan homályosan megfogalmazott dokumentum” – nyilatkozott a szavazás után Martin, aki azt is elmondta, hogy az egyezmény sok fontos kérdést megválaszolatlanul hagy, például a szolgáltatók szerepét az internet szabályozásában, emellett a szövegben felvázolt szankciók a bizottság véleménye szerint aránytalanul súlyosak az elkövetett tettekhez képest. A testület emellett aggodalmasnak tartotta azokat a részeket is, melyek a felhasználók kriminalizálásának irányába mutatnak.

„Végül döntenünk kellett, hogy melyiknek kedvezünk inkább: a szellemi tulajdonjognak vagy a polgári szabadságjogoknak, és örömmel tölt el, hogy a szabadságjogok győzedelmeskedtek” – összegezte véleményét a határozatról Martin.

Ugyanakkor, hívja fel rá a figyelmet a BBC tudósítása, egy több mint 130 tagot számláló befolyásos iparági csoport erősen lobbizik azért, hogy az Európai Parlament ne szavazzon az ACTA-ról addig, amíg az EU Bírósága (Court of Justice of the European Union – CJEU) nem hozza nyilvánosságra véleményét, mivel szerintük létkérdés, hogy a globális feketepiac elleni küzdelemben legyen egy olyan eszközük, mint az ACTA.