A Linotype alkalmazottai számára nem jelent különösebb változást a tulajdonosváltás, a cég azonos névvel marad a régi székhelyen, Bad Homburgban, csak mostantól a Monotype leányvállalataként működik tovább. Mindössze az anyavállalat neve változik meg, az eddigi Heidelberger Druckmaschinen AG-ról Monotype-ra.

Robert M. Givens, a Monotype vezetője szerint az egyesülés célja az, hogy a Monotype a digitális világ mind nagyobb betűtípus-éhségét ki tudja elégíteni, hiszen betűkre szüksége van a különböző hordozható elektronikai eszközöknek, a digitális kameráknak, a számítógépeknek, a televízióknak és természetesen a nyomtatóknak is. A Linotype egyébként már jó ideje együttműködött a felvásárló Monotype-pal, s Givens szerint az egyesülés mind piacvédelmi, mind piacbővítési szempontból kiváló döntés volt.

A két vállalat egybeolvadása figyelmeztetés lehet a Microsoft számára is, amelynek a Vistában alkalmazott Segoe betűtípusát nem csak a kritikusok minősítették plágiumnak, hanem 2006 áprilisában az Európai Unió egyik bizottsága határozatban állapította meg, hogy a nevezett font tökéletesen azonos a Linotype Frutiger Next betűjével.

A Monotype a felvásárlással hozzájutott a Linotype birtokában lévő mintegy 6000 fajta betűtípushoz, melyek közül a leghíresebbeket (Helvetica, Frutiger, Optima) olyan dizájnerek tervezték, mint Hermann Zapf, Adrian Frutiger és Matthew Carter. A kibővült vállalat súlyát jelzi, hogy a Monotype eddig birtokolt szabadalmai is a legfontosabbak közé tartoznak – elég csak az eddig is a tulajdonukban lévő Arial, Times New Roman, Gill Sans vagy ITC Franklin Gothic típusokat megemlíteni. Emellett képesek termékeket kínálni az olyan szoftverek mellé is, mint a maces iType vagy a többnyelvű, a speciális megjelenítést is segítő WorldType, sőt, az olyan kis kijelzővel rendelkező készülékekre is léteznek betűik, mint a mobiltelefonok. Ez utóbbi terület igényeinek kielégítésére egy betűkészletet máris bemutatott a Monotype.