Társasjáték vagy galaxistérkép?

Tudjuk, vagy csak hisszük?

A kéziratot hat különböző fejezetre bonthatjuk fel, jelenlegi ismereteink szerint ezek a herbárium (oldalanként egy-két növény grafikája, a kor jellemző stílusjegyeivel, sokszor hibrid, többszörösen összetett növényekkel), asztronómia (a vízöntő és a bak elveszett, de a nyilas például megvan, azt íjpuskával felszerelt katona szimbolizálja), biológia (sok szöveg, bizarr ábrák, amelyekben a csőhálózat bizonyos elemei emberi szervekből készültek), kozmológia (ez az egyik legizgalmasabb terület - az ábrák több oldalasak, kihajthatóak, térképszerű rajzokkal, melyek bizonyos feltételezések szerint a galaxist ábrázolják, de nem kell Erich von Dänikennek lenni, hogy az embert elragadja a képzelet ), gyógyszerészet (a herbáriumhoz hasonlít, csak sokkal részletesebb, a rajzok is kidolgozottabbak, a szöveg kevesebb), illetve a receptek, amelyek több, rövid bekezdést tartalmaznak, rajzot viszont már jóval kevesebbet.

Hirdetés

A szövegről sok mindent kiderítettek már, tudjuk hogy balról jobbra íródott, bekezdésekre tagolt. Több, mint 170 000 különálló írásjelet használtak a kézirat elkészítéséhez, de 20-30 írásjellel szinte az egész szöveg felírható, azonban akadnak olyan speciális karakterek is, melyek mindössze egyszer-kétszer fordulnak elő a kétszáz oldalas szövegben.

A szélesebb közök alapján mintegy 35 ezer szó szerepel az írásban, ezek hangtani, és/vagy helyesírási szabályokat követnek, bizonyos karakterek csak a szavak elején, mások csak a végén szerepelhetnek, illetve akadnak olyan karakterek is, amelyek minden szóban szerepelnek (mint mondjuk a magánhangzók az általunk ismert nyelvek többségében).

Térképnek tűnik - Voynich-kézirat, 156. oldal
Térképnek tűnik, vagy társasjátéknak - Voynich-kézirat, 156. oldal

Azt már eddig is tudtuk, hogy a szöveg szerkezete hasonlít a természetes nyelveken íródottakéhoz, a szógyakoriság követi Zipf-törvényt, a szavak entrópiája pedig hasonlít az angol és a latin szövegekre (10 bit/szó). Ennél sokkal tovább azonban nem jutottunk. Adott a kétszáz oldalnyi bizarr rajz, a csillagjegyek, konstellációk és a megfejthetetlen szövegek.

Ekkor robbant be a képbe Diego R. Amancio. A fiatalember ugyanis más megközelítést választott, mint amivel eddig próbálkoztak. Míg a többség a hagyományos kódfejtés és kontextusba helyezés módszerét használja, Amancio lépett egyet hátra, aztán statisztikai módszerekkel arra az alapkérdésre kereste a választ, hogy igaza lehet-e azoknak, akik szerint a kézirat hamisítvány, a szövegnek pedig nincs is értelme, az csak jól megkomponált halandzsa. Amancio csoportokba rendezte a szavakat, elkészítette a kapcsolódási táblájukat is, ezzel komplex hálózati modellt alkotva meg.

A szöveg egységei mind-mind egy-egy szót jelölnek. Ahol két szó elég közel esik egymáshoz, egyértelmű jelöléssel választották külön őket - nyilatkozta Amancio. Ennek szerinte jelentősége van, amolyan összetett szavakként tekint rájuk. Programozó lévén a C programnyelvhez nyúlt, aztán a Network 3D (a Microsoft vizuális modellezője, amivel komplex hálózatokat lehet ábrázolni) segítségével sikerült olyan orbitális modellt létrehozni, amelyen a szavak és kapcsolataik, illetve gyakoriságuk és pozíciójuk is megmutatkozik.

A Voynich-kézirat háromdimenziós modellje
A Voynich-kézirat háromdimenziós modellje

A különleges eljárással arra is fény derült, hogy a Voynich-kézirat 90 százalékos hasonlóságot mutat az ismert írásos emlékeinkhez képest, például a Biblia eredeti szövegének struktúrájával. Ez egy újabb erős érv amellett, hogy érdemes megfejteni az írást, mert várhatóan nem egy alaposan kidolgozott halandzsát olvashatunk majd. Amancio szerint eredményeit jórészt a big datának köszönheti, hiszen a saját eszköztárával sosem lett volna képes ekkora hatékonyság mellett a rengeteg adatot átfésülni.

A statisztika törvényszerűségeiből akarunk kiindulni. Ennek ma, 2014-ben még fizikai korlátai vannak, de néhány éven belül fejlődik akkorát a felhő (illetve konkrétan a big data), hogy belátható időn belül megfejtse helyettünk a kéziratot - véli Amancio, aki tovább folytatja a különös könyv titkainak kutatását. Volt már rá példa, hogy az informatika segítette titkos kézirat megfejtését.

Előzmények

  • A Google-hoz kerülnek a genetikai térképeink is

    A nagy informatikai cégek versenyt futnak azért, hogy a hallatlan feldolgozó- és tárolókapacitást igénylő genetikai kutatások technikai hátterét ők biztosítsák bérmunkában.

  • Mi is az a Dolgok Internete?

    Egyre többször lehet találkozni a címben szereplő fogalommal, de sokszor még a szakemberek fejében sem teljesen tiszta, hogy mit is takar a jól hangzó kifejezés.