Áttekintés, kiválasztás
A Digital Citizens Alliance februárban megjelent tanulmánya rávilágít, hogy elég komoly összegeket (az 596 vizsgált oldal együttesen 227 millió dollárt) zsebelnek be a torrent-, P2P, videó- és fájlmegosztó oldalak, melyek kifejezetten az illegális tartalmak terjesztésére jöttek létre. Elsőre nagyon úgy tűnik, hogy jövedelmező üzlet a kalózoldal-üzemeltetés. A harminc legnagyobb kalózoldal kizárólag a reklámfelületei értékesítéséből átlagosan 4,4 millió dollárt kaszál, míg a legismertebb torrentoldalak a 6 milliós bevételt is elérhetik. Még a felmérés legkisebb szereplői is több mint százezer dollárt keresnek egy évben a reklámokkal.
Az USA-ban a digitális reklámozás az utóbbi években alapjaiban változott meg. Sokkal kevesebb a személyes, kézi kihelyezés, egyre nagyobb teret nyer a teljesen automatizált, relevancia és kattintás alapján működő reklám. Míg 2011-ben az automatizált rendszerek részesedése a reklámozás mindössze 24 százalékát tette ki, 2013-ra átvette a vezető szerepet, 53 százalékra bővült. 2017-re 80 százalék fölé kúszhat a részesedés, így a hagyományos, manuális reklámkihelyezések aránya 20 százalék alá is eshet a MAGNA GLOBAL 2013 októberben készült modellje alapján.
Azok az idők, mikor még a könyvtárba kellett menni az internet használatáért, vagy a telefonkábelt átdugni a 14.4-es modembe, hazánkban jellemzően már elmúltak. Mi több, az adatrögzítési módszereink is rengeteget változtak néhány év alatt, szép lassan átszokunk a felhőkre is. Folyamatosan bővül az internetezők köre, így nyilván a reklámozóknak is egyre nagyobb jelentőséggel bíró piaccá válik ez a terület.
A kiválasztottak és a miértek
A Digital Citizens Alliance (DCA) alapvető elvárása a kiválasztott oldalakkal szemben az volt, hogy legalább 25 esetben szerepeljenek a Google átláthatósági jelentésének szerzői jogi feljelentős oldalán, a Digital Millennium Copyright Act (DMCA) alapján történő tartalomeltávolítási kérelmeket gyűjtő részlegén. De nem ám összességében, kifejezetten 2013 első és harmadik negyedéve között kellett összegyűjteni a 25 kérelmet a kalózoldalaknak a listára kerüléshez. Ezen kívül az egyedi látogatószámnak és az oldallekéréseknek nem csak magasnak, hanem hitelesnek is kellett lennie, tehát szerepelni kellett a comScore oldalán is. Ez azért fontos, mert a comScore becslését használták az éves reklámbevétel-adatokhoz.
A felmérésben résztvevő kalózoldalak megoszlása
Nem szerepelhetett azonban a felmérésben pornó- és gyűlöletkeltő oldal, olyan letöltőoldalak ahol a tartalmakat főleg a látogatók teremtették meg (például családi fotók, saját videók, stb.), illetve azok a site-ok is kizárásban részesültek, amelyeken nem elsődleges tartalomnak számított a tv és mozifilmek, sorozatok hozzáférhetővé tétele.
Végül 596 oldalt választottak ki. A mintában a nagyok alig több mint 7 százalékkal szerepeltek (például a kalózhajós torrentoldal), a közepes méretűek adták a minta majdnem 70 százalékát, míg a kicsik (például a data.hu) 23 százalékot számítottak.
Bevétel szempontjából a megoszlás kicsit másképp néz ki: a 7 százaléknyi nagy oldal vitte el a teljes bevétel 62,5 százalékát, a közepesek a 25,7 százalékát, a kicsik pedig marakodhattak a maradék 11,8 százalékon.
De lássuk a konkrét számokat, melyek 2013 harmadik negyedévének adatait tartalmazzák.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
