Különlegességek

Aki azt gondolná, hogy a 32 bites korszak a Windows 95-tel (vagy ha igazán 32-biteset értünk alatta, akkor a Windows NT-vel) vette kezdetét, az bizony téved. Már a Commodore Amiga is 32 bites belső szervezésű CPU-t és annak multitaskos képességeit szépen kihasználó grafikus operációs rendszert mondhatott magáénak, ráadásul 1985-ben. Hihetetlen, de a sorozatosan rossz marketinggel és szervezéssel sikerült megfektetni a céget, viszont a kreatív és játékos kedvű rajongó tábort azóta sem: máig jelennek meg játékok, szoftverek Amigára, sőt hardverprojektek is futnak. Itthon az Amiga mellett ismert volt még az Atari a maga 32-bites ST és Falcon modelljeivel, melyek szintén megtekinthetők voltak a kiállításo.

Az Amiga 1200-as ma az egyik leginkább megbecsült retró masina, most egy wifikártyával és böngészővel ellátott példány is kipróbálható volt

Monkey Island 2 Amigára – nem csak konzolon lehet jókat játszani

Amiga CD32 – az Amiga játékkonzolosított, CD-meghajtós kiadására mindmáig jelennek meg játékok

Amiga 1200 és Amiga OS – úgy tíz éven át nem érte utol a PC multimédiában és multitaskban sem

Sokaknak a számítástechnika szakkörökhöz fűződnek első kockaemlékeink, itt 1983-85 körül még többségben voltak a hazai megoldások. Az itthoni iskolákból jól ismert HT 1080Z nem maradhatott ki a tárlatból, a Videogenie licencére épülő, magnóval egybeépített gép fekete-fehér képet adott, a 32 és 64 karakteres mód között rugós, kattanós kapcsolóval kellett váltani. A szintén hazai gyártmányú, sőt hazai tervezésű Primo gépek első sorozata kapacitív billentyűzettel rendelkezett, a későbbi modellek kaptak rugós klaviatúrát. A Videoton TV Computer (TVC) már normál billentyűzettel bővítősínekkel és figyelemre méltó architektúrával, teljes magyarékezet-támogatással és színes megjelenítéssel dicsekedhetett.

Nem hazai gyártmány a Commodore Plus4, mely a Nyugaton teljesen elhibázott marketing miatt (a C64 olcsóbb változataként vásárolták meg sokan – és csalódtak) végül nagy mennyiségben kötött ki nálunk is, főleg általános iskolákban és otthonokban. Az Enterprise 128 is hasonló sorsa jutott: nem a rossz marketing, hanem a megkésett megjelenés miatt, az igen fejlett konstrukciót árban megelőzte a hasonlóan jól eltalált, Európa-szerte igen sikeres Amstrad CPC464, mely beépített magnót is tartalmazott.

Igazi ritkaság a szokatlanul nagy méretű, csehszlovákiai Didaktik Beta

A hazai gyártású Primo B, amiből csupán ezer darabot készítettek

A Commodore Plus4 ugyan nem magyar fejlesztés, de rengeteg nálunk landolt az iskolaszámítógép program keretében

A 80-as évek középiskoláiból ismerős lehet a HT1080Z

Még hardveres Spectrum emulátor is készült az Enterprise gépekhez. Jobb oldalt a Videoton TVC-hez gyártott hazai joystick

Olasz különlegesség a Frael Bruc 100 MSX, mely a logót sosem viselte, de kompatibilis volt az MSX szoftverekkel

Ausztrália háziszámítógépe a Microbee első modelljei kitként kezdték, az IC modellek már terminálemulátort is tartalmaztak

A szovjet hiánygazdaság által „kitermelt” ZX Spectrum klónok egyike Nagy Károly gyűjteményéből