Őrült és ötletes Raspberry Pi DIY projektek
Talán senkinek sem kell bemutatni az egyik legnagyobb múltú játékgyár, a Fisher Price telefonját, a piros kagylóval és kerekekkel szerelt kultikus játék a hatvanas évek óta kapható. Egy brit úriember, Grant Gibson már egy ideje sem a csattogós lepkét, sem a Chatter Phone kerekeit nem koptatta, viszont úgy döntött, kreatív projektbe kezd és megépíti a telefon okos változatát. Egy Wi-Fi-vel felturbózott Raspberry Pi B+ és a Chatter Phone egy újabb, Toy Story 3 hangokkal kiegészített változatát használva információközlő hangosbemondót gyártott. A módosított masinát úgy programozta, hogy tájékoztasson az időjárásról, filmes információkról, lehessen rajta rádiót hallgatni és riasztani is tudjon.
Az időjárási adatokat Gibson a Forecast.io-ról, a Blu-ray/DVD toplistákat pedig a Rotten Tomatoes oldaláról szerzi be, míg a különböző értesítéseket egy Twitter-fiók figyelésével képes fogadni. A gyári tárcsát használta beviteli eszköznek, amivel egy hangmenüt vezérelhetünk, képernyős kijelzés helyett pedig Pythonban írt szkriptet, ez minden információt felolvas. Érdemes a kódot áttanulmányozni mindenkinek, aki hasonlón töri a fejét, a szépen kommentált és áttekinthető forrást nem lesz nehéz átalakítani, illetve megérteni a GPIO, a Twitter, a hang és a beszédmotor működését.
Barkácsolni jó, használni nem az - KindleBerry Pi
Az eBook olvasók elterjedésével párhuzamosan sokakban felmerülhetett az ötlet, hogy miért ne használhatnák a szemkímélő, reflexív E-Ink képernyőket más célra is? Az E-Ink ugyan lassú és az elérhető áron kaphatók legtöbbje monokróm, de sokkal kevésbé fárasztja a szemet, mint a ragyogó LCD, ezért a hosszas olvasást, szövegböngészést igénylő tevékenységekhez akár jobb is lehet. A nagy gyártók egyelőre nem kattantak rá a dologra, de mi tudjuk, nincs lehetetlen.
Geoffroy Tremblay Kindle 3 olvasóját párosította sikeresen egy Raspberry Pi-vel. Eredetileg az volt a cél, hogy az amúgy is mindig magánál hordott Kindle képernyőként működhessen, tehát egy bármikor bevethető mobil munkaállomást akart készíteni. A projekt példaértékű, egyrészt mert nem kell hozzá semmit szétszedni, forrasztani, elfűrészelni a működéshez, másrészt mert igazából szinte egyáltalán nem használható.
A megvalósításhoz 2 Micro-USB kábelre van szükség minimum, ha kétportos Pi-vel dolgozunk, USB Hub is kelleni fog. Az egyik USB kábel a tápot biztosítja, a másik pedig összeköti a két eszközt. A billentyűzetet a Pi-hez csatlakoztatva lehet használni. A fejvakarás ott kezdődik, hogy a Kindle nem támogatja az USB hálózatkezelést, ezért szoftveresen kell belenyúlni, ami viszont garanciavesztéssel jár. Geoffroy egy terminálon keresztül telepítette az UsbNetwork szolgáltatást és a GNU Screent, majd a Kindle szerény és felhasználót próbáló billentyűzetén a GNU Screen sessionjét osztotta meg a két eszköz között felépített USB alapú IP hálózaton, hogy végre a a Pi- hez csatlakoztatott USB billentyűzetre térhessen át.
A KindleBerry sokkal inkább tekinthető egy hálózati kihívás megoldásának, semmint egy valóban hasznos eszköznek, hiszen még csak nem is a Pi, hanem a Kindle fapados operációs rendszerén kell dolgozni, ami leginkább parancssoros működést jelent, ez pedig manapság kevés embert fog szórakoztatni. Persze mindenképpen tanulságos és főleg azoknak érdemes belevágni, akik nem riadnak vissza attól, hogy állandóan gépelniük kell.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
