Még jobbá tenni a magyar kutatói hálózatot

Nagy Miklós, a NIIF igazgatója

Üdítően unalmas sajtótájékoztatót tartottak a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési (NIIF) Intézet munkatársai csütörtökön, ahol egy, az akadémiai hálózatot érintő nagyszabású projektről számoltak be. Igen, unalmas volt a korrekten rövid, ám alapos bemutató, s a tudósító számára épp ezért felvillanyozó, mivel egy hallatlanul fontos fejlesztésről van szó, ám a tájékoztató nélkülözte mindazokat a hatásvadász és a tudósítót halálosan idegesítő marketingelemeket, amelyek elviselése a legnehezebb feladat egy IT-újságíró életében: nem kellett meghallgatnunk a „microsoftos szívdobogást”, nem kellett blőd utcai játékban részt venni azért, hogy a Google Maps előnyeit személyesen is megtapasztaljuk.

Nem, a sajtótájékoztatón előadók mindannyian szakemberek voltak, akik elkötelezettségük teljes tudatában szikáran és a tényekre szorítkozva beszéltek munkájukról, s mutatták be, hogy milyen módon lehet okosan, hasznosan és hatékonyan elkölteni a közösség pénzét úgy, hogy mindez azok javát szolgálja, akik végül is finanszírozzák ezeket a munkákat. S ebből következik, hogy nem kellett hajánál fogva előrángatott PR-os poénokat hallgatni, viccesnek szánt beszólásokra összekacsintani, hogy „érted? mert én értem ám!” stb. Így a cirkuszi jelleg meg sem jelent, ellenben információgazdag volt a tájékoztató, vagyis médiaszempontból igencsak szürke – bizonyította ezt a megjelent újságírók száma is (ha jól emlékszem, négy nevet láttam, de nem jött el mindenki). Ez valahol érthető(?), hiszen ki rohanna szenzáció után szimatolva tudósítani egy olyan eseményre, amelyet a következő címmel hirdettek meg: „Társadalmi Megújulás Operatív Program, A felsőoktatási szolgáltatások rendszerszintű fejlesztése c. kiemelt projekt keretén belül megvalósuló, IKT szolgáltatások fejlesztése c. alprojekt (Kódszám: TÁMOP 4.1.3/08/01)”. Holott...

Holott a NIIF Program két évtizedes története egy olyan – hazánkban igen ritka – vállalkozást, olyan szakmai munkát és eredményeket tud felmutatni, melyre joggal lehetünk büszkék. Gyakorlatilag ez a program indította el a magyarországi internetet annak idején, s máig tart ez a „hőskori” aktivitás, bizonyítja ezt a gerinchálózat nemrég bejelentett fejlesztése, a HBONE+.

Jól működő hálózatra jól működő szolgáltatásokat

A most taglalt fejlesztés a TÁMOP 4.1.3 projekt része. Ezt a projektet egy háromtagú konzorcium valósítja meg, amelyek a projekt általános célkitűzéseinek (a felsőoktatási intézmények versenyképességének növelése, a modern szolgáltató egyetem működési modelljének létrehozása, az oktatás, kutatás és innováció hatékonyságának növelése) megfelelő programot hajtanak végre, s melynek tagjai: az Educatio Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaság (Educatio Kht.), az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI), valamint a NIIF Intézet. Ez utóbbi felelős az „IKT szolgáltatások fejlesztése” elnevezésű alprojekt megvalósításáért, mely alapvetően a fent felsoroltak közül a harmadik általános célkitűzéshez illeszkedik. A TÁMOP 4.1.3. projekt megvalósításának teljes forrása közel kétmilliárd forint, melyből ez utóbb említett alprojektet végrehajtók 560 millió forintból gazdálkodnak.

A megvalósítandó feladatok (integrált hálózati információs és felhasználói kapcsolatmenedzser-rendszer fejlesztése, grid menedzsmentszolgáltatások kifejlesztése, AAI menedzsment-szolgáltatások megvalósítása, valamint tudományos és oktatási célú kollaborációs videoportál létrehozása) a jövőben elősegítik majd „a létrehozott infrastruktúra hatékony menedzsmentjét, továbbfejlődését és többcélú hasznosulását, valamint hozzájárulnak az élethosszig tartó tanulás lehetőségeinek fejlesztéséhez és a tudomány, valamint a kutatás változó szükségleteihez való gyors alkalmazkodáshoz.”

Ez a fenti, kissé bikkfanyelvű – vagy inkább szigorúan szakmai terminológiát használó – megfogalmazás valójában azt jelenti, hogy a már létező és jól működő hálózaton az igények növekedése, illetve a lehetséges kutatások, együttműködések hatékony kezelése céljából ki kell alakítani azokat a magánszektorból már jól ismert technológiákat, amelyek megkönnyítik a résztvevők kommunikációját, a létrehozott hálózatban rejlő erőforrásokat a megosztás segítségével hatékonyan tudják felhasználni, illetve egységes platformon keresztül támogatják a tudás megosztását.

Az említett alprojekten belül négy különálló, fontos fejlesztésről van szó.

Hálózati információs és felhasználói kapcsolatmenedzser-rendszer (CRM) kifejlesztése a felsőoktatási és kutatói hálózat felhasználói számára

A vállalati szférából már jól ismert megoldás szükségessége az akadémiai hálózaton is nyilvánvalóvá vált. A létrehozott technológia segítségével egy, a mögöttes menedzsmentrendszerekkel összekapcsolt, központi felhasználói adatbázist kialakítva a felhasználók és intézményeik az újabb felhasználói igények jobb és gyorsabb kiszolgálásában részesülhetnek, melyet egy hálózati információs és felhasználói kapcsolatmenedzser-rendszerben (CRM) valósítanánk meg. A fejlesztés a következő részcélokat tűzi ki:

• Portálfelületbe integrálható felhasználói helpdesk, szolgáltatásregisztrációs- és menedzsmentrendszer fejlesztése
• A felhasználói SLA- (Service Level Agreement – szolgáltatási minőség) -adatok integrálása a felhasználói kapcsolatmenedzsment-rendszerbe
• Portálfelületbe integrálható hálózati menedzsmentrendszerek fejlesztése (esemény-nyilvántartó és menedzsmentszoftver-fejlesztés, AAI integráció, naplóanalizálás, konfiguráció-menedzsment, konfigurációs ágens rendszerek, valamint a tagintézmények, a kapcsolattartók, a végponti eszközök nyilvántartó- és kereshető adatbázisának kifejlesztése és feltöltése meglévő rendszerekből

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!