OpenOffice után szabadon

Tegnap megérkezett a LibreOffice első kiadása. Az ehhez képest szokatlan verziószám, a 3.3.0 egyértelműen jelzi az irodai programcsomag származását. A nagyobb szabadság ígéretével elérkező összeállítás apai ágon az OpenOffice.org 3.3.0-s verzióján alapul, kiegészítve a leánynevén GO-OO-nak nevezett OpenOffice.org-változattal. Nem új tehát a LibreOffice, de a közösség kezelése és a további fejlesztők bevonásának módja gyökeresen eltér az OpenOffice.org felett bábáskodó, egykor a Sun Microsystems, ma az Oracle tulajdonában lévő StarDivision szemléletétől. A LibreOffice próbál előnyt kovácsolni azokból a lehetőségekből, amelyeket a nyílt forráskód és szabad szoftver biztosít számára.

A LibreOffice kialakulása

A LibreOffice – mint önálló termék – mindössze négy hónapos múltra tekint vissza, viszont olyan szoftvermérnökök állnak a fejlesztése mögött, akik nagy tapasztalattal rendelkeznek, s járatosak az OpenOffice.org forráskódjában. E csoport nagy lelkesedéssel állt a LibreOffice „mozgalom” élére, és próbálta megteremteni a lehető legegyszerűbb közreműködési lehetőségeket az érdeklődő és a LibreOffice-közösség életében aktív szerepet vállalni akaró tagok számára. Az egész történetet az a régi vágy ihlette, hogy az OpenOffice.org egy vállalatoktól független szervezet irányítása alatt fejlődjön tovább.

Ez a kritérium a több mint tíz évvel ezelőtt elindított OpenOffice.org projekt alapítói szándékaival egybecseng, noha az akkori tulajdonos Sun Microsystems és a jelenlegi tulajdonos Oracle sem tett ez ügyben lépéseket. Ráadásul az Oracle a Sun felvásárlása során nem sietett egyetlen Sun által pártfogolt, a jövőbe kételyekkel tekintő szabad szoftveres közösség megnyugtatásával sem.

A bizonytalanság, a függetlenség vágya, valamint az irodai csomag fejlesztése során külső hozzájárulóktól érkező kód és egyéb hozzájárulások elfogadásának körülményes, lassú és rugalmatlan menete együttesen vezettek oda, hogy az OpenOffice.org közösség egy része a The Document Foundation alapítvány megalapításával létrehozta az eredeti szándéknak megfelelő működési formát. E keretek között kezdték el a különféle Linux-verziókból, az OxygenOffice-ból vagy éppen az FSF.hu által kiadott OpenOffice.org-okból már ismerős ooo-build alapjain az új gyümölcsöt, a LibreOffice-t érlelni. Az első szüretre most került sor, valamivel korábban, mint azt várni lehetett, de a reméltnél több lelkes hozzájáruló megadta a lendületet a fejlesztéshez. A kiadási ütemterv szerint gyakori hibajavításokra számíthatnak a felhasználók, és hamarosan, már májusban megjelenhet a következő, 3.4.0-s verzió is.

Az első találkozás

Akinek volt már dolga az LibreOffice-szal, az tudja, akinek még nem, annak leírom: a LibreOffice – akárcsak a többi szabad szoftver – teljesen ingyenes és szabadon használható tetszőleges számú számítógépen, bármilyen célra, magánszemélyek és vállalkozások esetében egyaránt. Ennek megfelelően a letöltött LibreOffice-t bátran telepíthetjük az általunk elérhető összes gépre, odaadhatjuk barátainknak, munkatársainknak, korlátozások nélkül. A LibreOffice-nak ott lehet a helye minden számítógépen, hiszen másodlagos irodai programcsomagként is bevethető, és sok egyéb mellett jobb magyar nyelvi és Open Document Format (ODF) támogatással bír, mint a kereskedelmi versenytársak.

A Windows-, Linux- (32 és 64 bites) és Mac OS X verziók letöltését a LibreOffice magyar nyelvű oldalán lehet kezdeményezni. A LibreOffice egyik újdonsága – a windowsos telepítő esetén –, hogy az egyetlen közreadott installer az összes támogatott nyelvet beszéli, miközben a mérete az optimalizálásnak köszönhetően csak 215 MB. A pakk automatikusan olyan nyelvű felülettel települ Windowsra, amilyet az operációs rendszer is használ, de később természetesen ez átállítható.

A csomaghoz súgó alapértelmezetten kizárólag webes formában érhető el. Akinek valamilyen okból – például mert nincs internetkapcsolata – szüksége lenne offline súgóra, az letöltheti azt a nyelv kiválasztása után a már hivatkozott letöltési oldalon. További információk a programról a LibreOffice magyar közösségének honlapján olvashatók.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!