Sebesség, szabványkövetés
Az Internet Explorer lassú – ezt mindenki tudja, aki próbált már vele iWiW-ezni vagy egyéb úgynevezett „szkriptnehéz” oldalakat látogatni. Noha a mindennapos böngészésben látványosan nem jelentkezik a böngésző e gyengesége, az erőforrás-igényes webes alkalmazások gyors terjedésével egyre inkább kényelmetlenné válik az öreg kétfedelűvel szelni a felhőket. Az Internet Explorer fejlesztőcsapata nem kis csodát vitt végbe, amikor az új motort tervezte: a böngésző utolsóból majdnem elsővé vált. Azért csak majdnem, mert ahány mérési metodikát használunk, annyiféle eredményt kapunk, ráadásul a számítógép teljesítménye is komolyan befolyásolhatja az értékeket. Lényeg a lényeg: az Internet Explorer 9 nemcsak gyors, de nagyon gyors. Köszönhető ez többek közt a vadonatúj, Chakra nevet viselő JavaScript-motornak, mely még a sebességbajnok Google Chrome-mal is felveszi a versenyt, sőt egyes mérések szerint hajszálnyival előtte is jár.
A másik ütőkártya a Microsoft kezében a grafikus hardveres gyorsítás, mely nemcsak a videólejátszást, de az egyéb grafikai elemeket és a szöveges tartalmak leképezését is a videokártya erőforrásainak bevonásával végzi. A hardveres gyorsítás kihasználásához modern videokártyával és lehetőleg friss eszközmeghajtó programmal kell rendelkeznünk. Ha a feltételek nem teljesülnek, a böngésző automatikusan letiltja a lehetőséget, és nem is tudjuk bekapcsolni azt.
Ezen a gépen sajnos nem elérhető a grafikus gyorsítás
Az IE9 egyéb apró trükkökkel is próbálja gyorsítani a működését. Mivel igen sok esetben a böngésző teljesítményét harmadik féltől származó bővítmények rontják jelentősen, az első indítás alkalmával lehetőségünk van kiválasztani, melyekre van feltétlenül szükségünk, illetve szemrevételezhetjük, melyiknek mennyi időbe telik az elindulás.
Szabványkövetés
Elérkeztünk ahhoz a témához, mely internet-szerte a legnagyobb vitákat kavarta a Microsoft új böngészőjével kapcsolatban. Mint azt a cikk elején említettük, annak ellenére, hogy az IE-fejlesztők a 90-es években rengeteget újítottak és tettek a web fejlődéséért, az Internet Explorer 6-os elkészültével mintha megállt volna az élet Redmondban. Eltelt 10 év, a világ hatalmasat változott, de az Internet Explorer leragadt a múltban, tekintélyes piaci részesedésének köszönhetően pedig rengeteget ártott a webes szabványok és az online szolgáltatások fejlődésének. Bár a Microsoft a 7-es és 8-as verziókkal némileg próbálta kiköszörülni a csorbát, a HTML5-korszak beköszöntével nyilvánvalóvá vált, hogy gyökeres változásokra lesz szükség, ha fel akarják venni a versenyt a többiekkel.
Az elsőként 1990-ben szabványosított HTML leírónyelv ötödik verziója számos újdonságot hoz, de a fő fejlesztési irányelv az, hogy az online szolgáltatások igénybevételéhez ne legyen szükség különféle bővítmények használatára, azok funkcióit maga a HTML-kód lássa el. Ilyen feladat többek közt az online médiatartalmak lejátszása, adatbázis-kapcsolatok kezelése, fájlok „fogd és vidd” módszerrel történő beillesztése, vagyis az online szolgáltatások kvázi alkalmazásokként való futtatása. Ha ez a cél teljesül, az sokak szerint a Flash, a Silverlight és a Java végét jelentheti (bár a Silverlight a webtől eltávolodva egyre inkább a Javához is hasonló alkalmazásplatformmá válik).
Az Internet Explorer szabványkövetését övező vita alapját az adja, hogy a szóban forgó, új generációs webszabványok (HTML5 és CSS3) rengeteg összetevőből állnak, azok kezelése böngészőnként eltérhet, mindennek tetejébe pedig a szabvány még csak tervezetként létezik, vagyis igen messze áll a késztől. A HTML5 fejlesztéséért felelős egyik nemzetközi szervezet, a World Wide Web Consortium (W3C) – melynek egyébként aktív tagja a Microsoft is – egy nemrég kiadott közleményben jelezte, hogy csak 2014-re várható a specifikáció véglegesítése.
A Microsoft lépten-nyomon hangsúlyozza, hogy az Internet Explorer 9 igen komolyan támogatja a HTML5 szabványt, a vetélytársak – főként a Mozilla – pedig rendre meg is cáfolják őket. A kritikák általában azzal vádolják a céget, hogy a nagyközönségnek készített bemutatókon csak a teljes funkciókészlet egy kis szeletét tesztelik, és mindig csak azokat, melyeket már implementáltak saját böngészőjükbe, így nem csoda, ha általában kitűnő eredményeket érnek el. Úgy fair azonban, ha megemlítjük, hogy a konkurens cégek mérési módszerei sem mindig kifogástalanok. A Firefox és a Chrome fejlesztői legtöbbször a html5test.com és az ACID3 tesztjeire hivatkoznak mint referenciákra, érdemes azonban tudni, hogy ezek a tesztoldalak szintén csak a HTML5-támogatás bizonyos részeit vizsgálják, és sok esetben csak bizonyos funkciók meglétét ellenőrzik, de azok helyes működését már nem.
Mint azt John Hrvatin, az Internet Explorer Team programmenedzsere egy nemrég készített interjúban elmondta: a Microsoftnak nem célja, hogy beszálljon egy olyan számháborúba, ahol hetente változnak a szabályok, és a még alig-alig használt funkciók véglegesítés előtti beépítésével a későbbiekben esetleg keresztbe tegyen a felhasználóknak és a fejlesztőknek. A cél a minél jobb minőségű implementálás és ezáltal a kiszámítható működés. A Microsoft a W3C által üzemeltetett hivatalos tesztet használja referenciaként, mely bár egyelőre valóban csak bizonyos részeket tesztel, de azokat a funkcionalitás minősége szempontjából is. Az e tesztekre való támaszkodás biztosítja, hogy a későbbiekben már semmin ne kelljen változtatni, és a már beépített funkciók a későbbi verziókban is ugyanúgy működjenek, ahogy jelenleg. Mindezt figyelembe véve elismerésre méltó lehet, hogy a hivatalos W3C HTML5-implementációs teszten, ahol csak a már végleges funkciók próbája zajlik, jelenleg is az Internet Explorer 9 vezet.
És hogy mit jelent mindez a felhasználók számára? Az igazság az, hogy jelenleg lényegében semmit. HTML5-tel néhány demonstrációs és esettanulmány-célokat szolgáló oldalon kívül még nem nagyon találkozhatunk, és legalább 2-3 év kell még ahhoz, hogy a támogatás esetleges hiányosságait valóban megérezzük. Marketingszempontból egy fontos kártya, melyet minden fejlesztő – a Microsoft is – lelkesen lobogtat, ha saját terméke népszerűsítéséről van szó, de gyakorlati haszna jelenleg még a nullához közelít. A Microsoft mindenesetre saját bevallása szerint elkötelezett a HTML5 sikerre vitele mellett, W3C-tagként folyamatosan annak fejlesztésén tevékenykedik, azzal pedig, hogy fejlesztői közvetlenül a szabványba dolgoznak és nem saját útjukat járva, talán elkerülhető lesz egy újabb, az IE6 esetében kialakulthoz hasonló katasztrófa is.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
