Nem gyorsabbat: gyorsat!

Arjan van de Ven, az Intel egyik Linux-fejlesztője – az ő gyermeke a PowerTOP –, valamint Auke Kok, az Intel Open Source Technology Centerének alkalmazottja mutatta be az 5 másodperces rendszerindítást – számolt be a fejlesztésről részletesen az LWN.net.

A hardver egy ASUS EEE PC volt SSD-vel felszerelve, a szoftverkörnyezet pedig egy módosított Fedorából, illetve egy módosított Moblinból állt. A bemutatón kicsit fel kellett tartani az EEE PC-t, ugyanis a rendszerindulás gyorsabban befejeződött, mint ahogy a bemutatóhoz használt projektor szinkronizálni tudott volna.

Jogos a kérdés: hogyan sikerülhetett ez? Arjan szerint a cél nem a gyorsabb indulás, hanem az 5 másodpercen belüli rendszerindítás volt. Ahelyett, hogy itt-ott nyertek volna egy-egy másodpercet, inkább felállítottak egy időkeretet, amin belül az indulásnak be kellett fejeződnie. Persze a csalást kizárták: „A befejezett indulás azt jelenti, hogy mind a CPU, mind a lemez idle állapotba kerül.” Ez nem jelentette ugyan a működő hálózatot, de magában foglalta a Network Manager elindítását. Egy hagyományos merevlemezzel ellátott rendszerben a bootolás némileg tovább tartott volna; Arjan azt nyilatkozta, hogy 10 másodperces indulást ért el egy ThinkPaden.

A Fedorának – mindenféle finomítás nélkül – 45 másodpercre volt szüksége a belépőképernyő megjelenítéséhez. A Bootchart nevű eszköz alkalmazása megmutatta, mihez is kell ilyen sok idő: egy teljes másodpercet tölt a loopback eszköz indításával – megnézi, hogy minden hálózati eszköz ebbe a csoportba tartozik-e. Újabb két másodpercet igényel a sendmail indítása; „idővel fizetünk azért, hogy egyesek levelezőszervert működtetnek”. Arjan javaslata szerint az átlagos laptophasználat esetében az ssmtp lenne jó a kimenő levelek kezeléséhez.

Újabb 5 másodpercet igényel a „setroubleshootd” eszköz, mely hibákat keres a SELinux konfigurációjában. Persze nem minden lassításért a Fedorát kell felelőssé tenni. Néhány „ár ellen” dolgozó program szintén késlelteti az indulást: az X Window System például elindítja a C preprocesszort és fordítót a megfelelő billentyűzetkiosztás felépítéséhez.

Az Ubuntu ennél 2 másodperccel indul gyorsabban. A modprobe 12 másodpercet igényel, amíg betölt egy egyszerű modult. A korlátozott meghajtókat kezelő eszköz 2,5 másodpercet vesz el tőlünk – egy olyan rendszeren, ahol korlátozott meghajtók nincsenek használatban; Arjan szerint „mindenki megfizet a bináris meghajtóprogramokért”. Az Ubuntu GDM-je további 2,5 másodperc CPU-időt használ fel a háttérkép megjelenítéséhez.

Mindkét rendszer használ splash-screeneket; Arjan és Auke azonos véleményt fogalmaztak meg róluk: „Gyűlöljük ezeket. Annyi idő alatt, mire ezt meglátod, mi már használható rendszert akarunk.”

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!