Elromlott. Hogyan tovább? Második rész.

A (félre)tájékoztatás gyakorlata

A cikksorozat első részében tisztába tettük a szavatosság és a jótállás fogalma közti különbséget, megnéztük, hogy szavatossági jogaink érvényesítésékor a kereskedőnek vagy a javításra kijelölt szerviznek mennyi idő alatt kell (kéne) elvégeznie a hibás termék vagy alkatrész javítását, valamint foglalkoztunk az NFH vélt és valós szerepével a fogyasztóvédelem területén. Folytassuk a tájékoztatással, a jótállási jeggyel, a szavatossági igényekkel, a 3 napon belüli csere és az internetes vásárlás esetén biztosított 8 napon belüli elállás lehetőségével!

Az NFH munkatársai szerint a mai napig az egyik legnagyobb probléma a hiányos tájékoztatás, vagy a szándékos félretájékoztatás gyakorlata. Évekkel ezelőtt, főleg a számítástechnikai alkatrészek piacán népszerű húzás volt nettó árakat feltüntetni, majd valahova apró betűvel szedve odaírni, hogy az árak nem tartalmazzák a kötelező forgalmi adót. Szerencsére ma már nagyon ritkán találkozni ilyesmivel a kiskereskedelemben, vannak viszont egyéb trükkök, amikre érdemes odafigyelni, és ezek jelentős része a szavatossági/jótállási jogaink gyakorlásában igyekszik minket korlátozni. Például:

  • A cseréhez vagy javításhoz meg kell őrizni az eredeti csomagolást. Nem, nem kell megőrizni az eredeti csomagolást, és a kereskedő ennek hiányában nem mondhatja azt, hogy nem hajlandó teljesíteni jótállási kötelezettségét. Persze ha tudjuk, érdemes lehet megtartani a dobozt, hogy ha szükséges, biztonságosan tudjuk szállítani a készüléket, de egyébként nyugodtan dobjuk ki, ha az általa elfoglalt helyet jobban is tudnánk hasznosítani.
  • Higiéniai okok miatt nem cseréljük. Visszautalnék az első cikk egyik kiemelten fontos mondatára: szavatosság mindig van, jótállás elvétve! (Azért használom az NFH munkatársának fogalmazását, mert bár az „elvétve” talán túl erős, de nagyon jól érzékelteti a szavatosság és a jótállás közötti egyik legalapvetőbb különbséget.) Ha tehát egy olyan hiba lép fel a terméknél a fogyasztói szerződés teljesítése (azaz a vásárlás) után, ami minden bizonnyal már a termék átadásakor is megvolt, de a kereskedő nem tudott róla (azaz rejtett hiba), akkor bizony akár alsónemű esetében is gyakorolhatjuk szavatossági jogainkat. A ruhaneműt árusító üzletek ezt előszeretettel vetik be a tájékozatlan és jóhiszemű vásárlókkal szemben (ha viszont az általuk meghirdetett néhány hetes szabad csereprogram keretében írják ki ugyanezt, azzal semmilyen jogszabályt nem sértenek meg).
  • Nem tudom javítani vagy cserélni, nem adom vissza az árat, vásárolja le! Ha egy hibás terméket a kereskedő többszöri javítási kísérlet után javíthatatlannak minősít, előfordulhat, hogy nem lesz hajlandó a cserére vagy a fogyasztói szerződéstől való elállásra (azaz a vételár visszafizetésére), és kötelező jelleggel a hibás termék eredeti vételárának levásárlását ajánlja fel. Ez a hatályos jogszabályok értelmében jogszerűtlen, a vásárlót nem lehet erre kötelezni, és így a számára biztosított szavatossági jogok gyakorlásáról lemondatni. Természetesen bármelyik kereskedő megteheti azt, hogy a törvényben meghatározott lehetőségeken felül felkínálja a vásárlónak a szabad akaratból történő levásárlás lehetőségét, de kötelezni nem kötelezheti erre.
  • A garancia kizárólag a jótállási jegy és a blokk vagy számla együttes megléte esetén érvényesíthető! Nem (teljesen) igaz. Az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállást szabályozó kormányrendelet egyértelműen kimondja, hogy bár a rendelet mellékletében felsorolt kategóriákba tartozó termékek esetében kötelező (szintén a rendeletben meghatározott módon kitöltött) jótállási jegyet átadni, ennek elmaradása, hibás kitöltése nem befolyásolja a forgalmazónak a termékre vonatkozó kötelező jótállási felelősségét. Így ha vásárláskor valamilyen okból kifolyólag nem kaptunk jótállási jegyet, vagy az hibásan, esetleg egyáltalán nem volt kitöltve, ettől még ugyanúgy érvényesíthetjük jogainkat. Az ilyesmi internetes vásárlás esetén sajnos elég gyakran fordul elő, és az is lehet, hogy ezt csak akkor vesszük észre, amikor meghibásodott a termék és vissza szeretnénk küldeni javításra. Ezért mindenképpen ellenőrizzük egyből a csomag kibontása után, hogy minden szükséges iratot megkaptunk-e! Ebből következik, hogy ha valahogy sikerült elveszíteni a jótállási jegyet, akkor sincs hatalmas gond, de az ilyen helyzet megoldását mindenkinek a saját fantáziájára bízzuk. Ezen felül: a jótállási igényt blokk vagy számla nélkül is lehet érvényesíteni, amennyiben a jótállási jegyünk megvan.

A jótállási jegy kiállításakor a kereskedőnek fel kell tüntetnie a vásárlás vagy üzembe helyezés időpontját, a cég pontos nevét és címét, a termék nevét, típusát és valamilyen azonosításra alkalmas jelet (például gyártási vagy sorozatszám). Továbbá szerepelnie kell rajta a gyártó nevének és címének, import áru esetén az importőr nevének és címének, a fogyasztót megillető jogoknak, a jótállás kezdetének és időtartamának és az érvényesíthetőség helyének.

A jótállási igény érvényesítésekor pedig a javítást vagy cserét végzőnek fel kell vinnie a jótállási jegyre a hiba bejelentésének, valamint a hibás termék átvételének időpontját, a hiba okát és a javítás módját. Javítás után pedig a visszaadás időpontját és a jótállás új időtartamát. Javításkor a jótállási idő meghosszabbodik a hiba közlésétől számított idővel, teljes cserekor pedig a jótállási idő újraindul. Ha nem a teljes terméket, csak annak egy fő alkatrészét cserélik, akkor arra az alkatrészre vonatkozóan újraindul a jótállási idő, a többi alkatrészre pedig meghosszabbodik a jótállás időtartama annyival, ameddig a vásárló a hiba közlésétől számítva a terméket nem használhatta.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!

Azóta történt

Előzmények