Amiga OS

Az Amiga gépek vagy tíz éven át nagyságrendekkel előbbre jártak multimédia (hang és grafika) terén, mint a jó öreg IBM (kompatibilis) PC-k, amiben persze az OS-hez szorosan kötődő hardvernek is kulcsszerep jutott. Az 1985-ben világhódító útjára indított Amiga négycsatornás mintavételezéssel dolgozó hangvezérlőt kínált akkor, amikor a legtöbbünknek csak a csipogó jutott. A DOS-os játékok sokáig legfeljebb monokróm és négyszínű világát a leggyengébb amigás játékok is túlszárnyalták, legkevesebb 32 színnel, de a jobbak akár 4096 színig is nyújtózkodhattak. Csak a VGA, még inkább SVGA grafikus vezérlők elterjedésével tudott a PC hasonlót produkálni. A legnépszerűbb, A500-as modellben mindössze 7 MHz körüli órajellel ketyegő Motorola 68000-es CPU az Amiga operációs rendszerével már 1985-ben grafikus, egeres kezelőfelületet és preemptive multitaskingot biztosított, utóbbihoz a 8 évvel később megjelenő Windows 3.1-nek sem volt sok köze. Az Amiga 4000-re professzionális digitalizáló és szerkesztő-feliratozó rendszerek épültek, az egykor hatalmas népszerűségnek örvendő Babylon 5 sci-fi sorozat képi világának túlnyomó része pedig Amigán futó 3D szoftverekkel (pl. Lightwave) készült. Volt tehát szoftver és hardver is bőven, mi lehet az oka annak, hogy ma nem Amiga előtt ülünk?

1985, az Amiga Workbench felülete – lesz ez még szebb is

A PC évekkel előbb indult hódító útjára és az architektúrát az IBM megnyitotta, bárki gyárthatott hozzá hardvert, perifériát, amin gyorsan kaptak is a független gyártók. Bár PC a nyolcvanas években inkább csak a munkahelyek számára volt megfizethető, ott egyre gyakrabban előfordult és a dolgozók megismerhették anélkül, hogy venniük kellett volna egyet otthonra. Az Amigát inkább kreatív munkára tervezték, semmint irodaira, az inkább adminisztratív jellegű munkát végző cégek ritkán vásárolták, ezért mindenki magának kellett, hogy finanszírozza, ha akart otthonra egy ilyet, és nem vette hasznát a munkahelyi szoftvereknek sem. A legnagyobb hiba mégis a Commodore rossz üzleti koncepciója volt. Az Amiga 1200 sikeres előrelépésnek bizonyult, ám az Amiga játékkonzol (CD32) bukása és a PC felemelkedése végül 1994-ben a cég bukását okozta – ekkortájt az Amiga OS a 3.1-es változatnál járt. A csőd miatt egy ideig az OS fejlesztése is szünetelt, de nem állt le örökre. Az ESCOM hamarosan újra forgalmazni kezdte az Amiga 1200-as és 4000-es modelleket, igaz, csak 1996-ig, mert addigra a PC jobb ár-érték arányt, és egy egy Windows 95-öt is fel tudott mutatni. Innentől több cég osztozott az Amigához kötődő licenceken, a rendszerszoftver pedig tulajdonosi és (részben) nyílt forráskódú alapokon is többször újjászületett már.

PhotoPaint (persze nem a windowsos) alkotás 4096 színnel, akár az olcsó Amiga 500-on

Az eredeti Motorola 680x0 CPU köré épült hardvereken ma is futtatható az eredeti Amiga OS 3.9-es vagy régebbi kiadása, valamint a többplatformos MorphOS operációs rendszer. Az Amiga OS 4 már csak PowerPC hardvereken megy – maga a szoftver nem drága, de a hozzá való gépek és alaplapok annál inkább. Takarékosabb ma is viruló Amiga OS alternatíva a MorphOS, ami ráhekkelhető régi, G4-es és G5-ös Macintosh-okra is.

Amiga OS 4.1 – PowerPC alapokon ma is megy!

Szerettük benne: grafikus kezelőfelület, előremutató multimédiás képességek, kreatív szoftverek, hatékony preemptive multitasking.

Nem szerettük benne: egyfelhasználós rendszer.

Kihalás oka: elhibázott üzleti stratégia és sorozatos rossz döntések.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!