Célok, módszertan
Lezárult az első iskolai félév, melyben a Telenor Hipersuli már nem pilotprogramként 1 osztállyal, hanem modellprojektté nőtte ki magát, így öt iskola 15 osztályában 354 gyerek és 32 pedagógus bevonásával zajlott. A Hipersuli lényege az, hogy az oktatás résztvevői számára felhasználható tapasztalatokat gyűjtsön a digitális oktatás gyors elterjesztésének kritériumaival kapcsolatban. Ehhez a Telenor hibrid táblagépeket és mobilinternetet, illetve a Digital Identity Agency munkatársaival együttműködve hatásmonitoring vizsgálatot végez, míg a Microsoft révén az oktatók képzési programja is biztosított.
A kutatás első fázisában a résztvevők elvárásait, félelmeit vizsgálták, a táblagépes oktatással kapcsolatos attitűdjüket fókuszcsoportos módszerrel mérték fel, illetve ezt követően kérdőíves kutatással finomították az eredményeket, sőt pszichológiai kutatás is történt, ez a diákok képességeit mérte fel (ez alapként szolgál majd a program végi összehasonlításnak is).
Kiderült, hogy hogy a gyerekek kétharmada (66 százalék) szívesebben készül a táblagépes órákra, a diákok fele (49 százalék) pedig élvezi is az ezekkel történő tanulást. Érdekes eredmény, hogy csak 34 százalék gondolja úgy, a Lenovo Yoga 2 gépek játékossá tennék az órákat, az viszont mindenképp pozitív eredmény, hogy 22 százalék nyilatkozott úgy, a táblagép felkeltette egy-egy tantárgy iránt az érdeklődését.
A szülők bizakodóak voltak a program indulása előtt (86 százalék), ez a szám menet közben csak tovább nőtt, hiszen 90 százalék arról számolt be, hogy gyermeke élvezi a hipersulis eszközök használatát. A családok harmada a program nélkül nem tudott volna ilyen táblagéphez jutni. A szülők fele emellett aggódott a hagyományos tanulás háttérbe szorulása miatt, hatvan százalékuk pedig attól fél, hogy romolhatnak a gyerek kézírási képességei, vagy kialakulhat számítógép- illetve internetfüggőség a csemetéknél.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!