Géptípusok

A digitális fényképezőgépeknek számos szexepilje van: LCD-kijelzőjükön azonnal ellenőrizhetjük, jól sikerült-e a fotónk, és ha netán nem, rögtön törölhetjük is; számítógépen, akár tévén is megmutathatjuk ismerőseinknek kedvenc képeinket; rövidebb videofelvételeket készíthetünk velük; vagy százszámra fotózhatunk anélkül, hogy újabb és újabb filmtekercseket kellene beszereznünk. Nem véletlen, hogy egyre népszerűbbek ezek a masinák. Tavaly 63 millió digicam talált gazdára világszerte, 35 százalékkal több, mint egy évvel korábban, és becslések szerint három év múlva már 100 millió fölé emelkedik az eladott gépek darabszáma. Hazánkban sem lehet rossz üzlet a digicam, hiszen főként a világhálón gomba módra szaporodnak a kifejezetten ezek forgalmazására szakosodott magyar boltok.

Cikkünk azoknak kíván segítséget nyújtani a digitális fényképezőgépek meglehetősen sokszínű kínálatában való eligazodáshoz, akik korábban nem érdeklődtek behatóbban a fotózás iránt, ám az új készülékek felkeltették kíváncsiságukat.

Géptípusok

A digitális fényképezőgépeket két fő típusba sorolhatjuk: kompakt és digitális tükörreflexes, ún. dSLR (Digital Single Lens Reflex) modellekről beszélhetünk. A kompaktok – melyek fontos jellemzője, hogy optikájuk beépített, nem cserélhető – a legkedveltebb gépek, ami nagyrészt annak köszönhető, hogy kezelésük egyszerű, akár teljesen automatikus módban is használhatók és kis méretüknek, szerény súlyuknak köszönhetően minden helyzetben magunknál tarthatjuk őket. Többségük mozgóképek, videók felvételére is alkalmas. E gépek nagy része a kioldógomb megnyomása után néhány tizedmásodperces késleltetéssel exponál, így mozgó témák esetén előfordulhat, hogy nem azt látjuk viszont a fotón, amit szerettünk volna.

A kategórián belül két további alcsoportot szokás megkülönböztetni:

• Az ultrakompakt masinák a legkisebbek a kompaktok között, nem ritkán az ingzsebben is elférnek. Általánosságban elmondható, hogy ezek többsége csupán korlátozott lehetőséget ad az automatika felülbírálására, viszonylag kevés paraméter beállítását bízza a használójára. Leginkább hobbifotózáshoz használhatók.
• A félprofesszionális (az angol szóhasználatban prosumerként emlegetett) modellek sok beállítási lehetőséget kínálnak, többnyire jobb minőségű optikával szerelik fel őket és felépítésük is masszívabb – ennek megfelelően drágábbak is kompakt társaiknál. Ezekhez a modellekhez gyakran több kiegészítő – konverterlencse, vaku – is vásárolható. Hobbi- és igényes amatőr fotózáshoz egyaránt használhatók.

A kompaktokkal ellentétben a digitális tükörreflexes gépek optikája cserélhető, ami lehetővé teszi a témának legmegfelelőbb objektív használatát. Többnyire csak néhány automatikus programmódot kínálnak, ezért elsősorban a kézi beállításokkal dolgozó haladó amatőrök és profik igényeit elégítik ki. Ezek a masinák nehezebbek – súlyuk a használt optika függvényében akár több kilogrammra is rúghat – és drágábbak, mint a kompakt gépek, viszont kiváló képminőséget produkálnak. Kellemetlen jellemzőjük, hogy az objektívcserék során a képérzékelő koszolódhat, ami – néhány újabb modell kivételével – csak a kényes alkatrész kézi tisztításával orvosolható. Mivel filmes társaikkal ellentétben kezelésük elsajátításához nincs szükség több tucatnyi filmtekercs ellövésére, a fotózás iránt érdeklődők közül egyre többen választanak olcsóbb dSLR-eket.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!