Datability
A hitelesség kedvéért essünk át egy félig-meddig kötelező vallomáson: utoljára pont egy évtizede, 2004 tavaszán voltam a CeBIT-en. Akkoriban kétségtelenül a hannoveri kiállítás volt a konzumer IT-ipar egyik legjelentősebb éves eseménye, termékpremierekkel, az iparág következő éveit meghatározó bejelentésekkel. Egymás hegyén-hátán voltak az alaplap-, VGA- és egyéb komponensgyártók, az ember pedig sajtóigazolvánnyal nem is mert bemenni néhány csarnokba, ahol az akkoriban menő villogó, világító és egyéb kiegészítőket próbálták rátukmálni a távol-keleti gyártók mindenkire, aki mozgott. A nagy standokat az Intel, AMD, Abit, MSI, Gigabyte, Logitech és hasonló cégek állították, a vállalati informatika pedig általában a félreeső csarnokokban kapott helyet, ahova csak azok jutottak el, akik erre vevők voltak.
Azóta nagyot változott a világ, és vele együtt a CeBIT is.
A de facto PC-hardvermustra szerepét átvette a Computex, a kijelzőket és szórakoztatóelektronikai eszközöket a berlini IFA nyúlta le, a telekommunikáció a barcelonai MWC-re költözött, a Las Vegas-i CES pedig egyfajta IFA-MWC keverék lett, némi játékipari jelenléttel megspékelve. A CeBIT pedig szépen csendben elsorvadni látszott, néha még olyan pletykák is felröppentek, hogy a hannoveri CeBIT-et vagy lelövik, vagy radikális átalakítás után sokkal kisebb méretben üzemeltetik tovább. Milyen lett tehát az idei kiállítás?
Röviden: B2B. Kicsit hosszabban: az öltönyösök egy négyzetméterre eső száma nagyjából 78 lehetett, ennyi üzletembert, elemzőt, döntéshozót, igazgatót, alelnököt általában csak egy nagyobbacska üzleti konferencián lehet együtt látni. Hátizsákos-kamerás hétköznapi látogatókba csak elvétve lehetett belebotlani, ami egyrészt a kiállítók és a programok, másrészt a jegyárak miatt sem volt nagy meglepetés.
A mostani CeBIT jelszava a datability, ami nagyjából a big data és a felelősségteljes adatkezelés kombinációját takarja. A kiállítás többi hívószava mind ehhez kapcsolódik: cloud, big data, adatbiztonság és adatvédelem, outsourcing, CRM, ERP, dokumentumkezelés, logelemzés, üzleti intelligencia. Az elmúlt néhány évhez képest mostanra talán annyit változott a helyzet, hogy az előbb említett fogalmak túlléptek a sima buzzword-státuszon, és tényleg ”megérkeztek”, a fogadói oldalon is valódi érdeklődés, kereslet mutatkozik irántuk, a kkv szektortól a nagyvállalati szintig. No és persze megjelent az Internet of Things, amikor minden mindennel össze van kötve, és hatalmas, konszolidált adatbázisokba áramlik a hatalmas mennyiségű információ, amiből aztán valamilyen big data megoldással próbálnak használható információt kihalászni.
A vasárnap esti megnyitón a brit miniszterelnök, David Cameron volt az egyetlen, aki beszédét nem az adatvédelem témakörére, hanem a fejlesztések, Németország és Anglia együttműködésének fontosságára építette. Nem is baj, hiszen mindenki másnál ez került a középpontba. Angela Merkel német kancellár kiemelte, hogy ennek az új, digitális világnak a törvényi kereteit, jogi alapjait is meg kell teremteni, és ennek a folyamatnak még nagyon az elején járunk, az egyes államok önálló próbálkozásai pedig összességében nem lesznek elegendőek.
Angela Merkel és David Cameron a CeBIT 2014-en
Dieter Kempf, a Német Információtechnológiai, Telekommunikációs és Új Média Szövetség elnöke azt mondta, érdemes lenne elgondolkozni azon, hogy az adatgyűjtés mennyiségi korlátozása vajon hatékonyan alkalmazható-e a digitális világban. Szerinte jobb megoldás lenne, ha nem az adatgyűjtést próbálnák korlátozni, hanem a felhalmozott adatok védelmét a lehető legmagasabb szintre emelni, és nagyon szigorú szabályokhoz kötni. Stephen Weil, a hannoveri központú Alsó-Szászország miniszterelnöke beszédében kicsit az Egyesült Államoknak is odabökött: „Az Amerikával folytatott kereskedelmi tárgyalások során az európai [adatvédelmi] standardoknak kell mérvadónak lenniük.” Még Dr. Martin Winterkorn, a Volkswagen vezérigazgatója is az egyre inkább számítógépesített, érzékelőkkel, kamerákkal, GPS-szel felszerelt autók adatvédelmi veszélyeire hívta fel a figyelmet, és közös, a különböző gyártókon átívelő szabványok létrehozását sürgette. (Bár ki tudja, a mostani helyzet alapján lehet, hogy a Charlie Miller-féléknek könnyebb dolga lenne az autók meghekkelésével, hiszen most legalább még az egyes gyártó- és modellspecifikus, nem vagy igen gyéren dokumentált rendszerek kihívásával is meg kell küzdeniük). A Volkswagen egyébként az ünnepség végén egy James 2025 kódnevű prototípust is bemutatott, egy olyan jövőbeli autó koncepcióját, ami okos (tehát mindenféle érzékelőkkel és jeladókkal felszerelt) utakon robotpilótával, emberi beavatkozás nélkül közlekedne.
Robotpilóta az autóban
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
