Akik megmondják, hogy merre menjünk

A magyar fejlesztésű iGO My Way navigációs szoftvert és annak az egyes készülékgyártók igényeihez szabott változatait nemcsak hazánkban, de a világ jó néhány országában ismerik és használják. Pedig a termék mögött álló cég alig három éve alakult. A kezdetekről, a gyors siker titkáról és a tervekről beszélgettünk Kátai Attilával, a Nav N Go Kft. tartalomfejlesztési igazgatójával.

Bárhol olvastam is a Nav N Go-sztoriról, kivétel nélkül példaértékű hazai sikertörténetként tálalták, ami nem is meglepő annak fényében, hogy egy rendkívül fiatal cégről van szó, amely már most a világ számos országában ismert, de legalábbis jelen van. Hogy kezdődött? Jó időben, jó helyen, jó ötlettel jelentek meg?

Igen, bár a sztori kezdete a cégalapításnál korábbra nyúlik vissza. A GPS technológia helymeghatározási célokra – akár már térképi megjelenítéssel is – navigációs képességek nélkül kezdett terjedni, a navigáció először a luxusautókban jelent meg Észak-Amerikában és Nyugat-Európában. Más régiókban ennek a bevezetése kvázi lehetetlen történetként indulhatott csak, mert nem volt helyi nyelvi támogatás – ami elengedhetetlen –, de ami még rosszabb, nem volt térképi adatbázis. Ettől függetlenül azért többen belefogtak a GPS-szel kapcsolatos megoldások forgalmazásába ezekben az országokban is. A Nav N Go alapító tulajdonosai közül kettő már 1999-2000 óta foglalkozott ezzel. És miután néhány száz kilométerrel távolabb már működött a navigáció is, értelemszerűen merült fel a kérdés: nálunk vajon miért nem.

Én úgy csöppentem bele a történetbe, hogy hat-hét évvel ezelőtt kinéztem egy ilyen készüléket magamnak. Akkor még navigációról szó sem volt, de azt reméltem, hogy végre lesz egy digitális térképem Magyarországról. Aztán már a boltban kiderült, hogy ez nem ilyen egyszerű: nincs Magyarország-térkép, de még ha lenne is, azt se lehetne a gépre letölteni, mert e készülékek mindegyike egyedi megoldás, egyedi adatformátummal.

Én nem hagytam annyiban ezt a dolgot, és néhány hét múlva elkezdtünk dolgozni a probléma megoldásán. El is készült az országról egy kvázi megoldás, amelyről akkor úgy gondoltuk, jobbat már nem lehet csinálni; ez volt az első, célkészülékben használható Magyarország-térkép. De – mint később kiderült – ez csak az első lépés volt. Ekkor kerültünk kapcsolatba a mostani külföldi tulajdonosunkkal és még Kelet-Európában néhány másik céggel, akik ugyanebben a cipőben jártak.

Majd elindult egy térképes projekt az én irányításommal. Az első tapasztalatok alapján azonban világossá vált, hogy az Észak-Amerikára és Nyugat-Európára kihegyezett megoldások puszta honosítása nem elegendő: figyelembe kell venni a helyi sajátosságokat, és támogatást is kell biztosítani. Így merült fel 2004-ben egy saját szoftveres megoldás fejlesztésének gondolata. Ehhez megvolt a tőke, a tapasztalat mind a térképi, mind az üzleti oldalon; egy elem hiányzott csupán: egy szoftverfejlesztő team. Őket találtuk meg a PDAmill-csapatban. Akkor összeállt az a három elem, amely szerintünk egy sikeres vállalkozáshoz elengedhetetlen. Mi – sokakkal ellentétben – úgy gondoltuk és gondoljuk ma is, hogy a teljesen házon belüli fejlesztés a siker egyik kulcsa.

Magától értetődő volt a játékfejlesztők bevonása?

Mindenképpen egy olyan programozógárdát kerestünk, amelynek vannak referenciái. A navigációnál aztán nagyon fontos a vizuális megjelenítés, a sebesség és a jó erőforrás-kihasználás. A PDAmill akkor vezető volt a Windows CE-alapú játékok piacán, gyönyörű grafikájú programokkal és rendkívül gyors motorral. A választás ezért adta magát. Gyakorlatilag csak a navigációval kapcsolatos tapasztalatokat kellett átadni nekik, és a játéktechnológiájukra építve megindulhatott fejlesztés.

Azt tehát nem mondanám, hogy tudatosan játékfejlesztőket kerestünk, de amint képbe került egy játékfejlesztő csapat, evidenssé vált, hogy ez előny.

A játékfejlesztés a mai napig megmaradt a cég profiljában. Marad a jövőben is? Mekkora a részesedése ennek a tevékenységnek az árbevételből?

Jelen pillanatban nagyon kicsi. A játékokat ma elsősorban a navigációhoz csomagolva tudjuk könnyen eladni. Ezért sem merném kijelenteni, hogy mobiljáték-fejlesztő cég lennénk, mert ezen a piacon vannak nagyon nagy szereplők, és nem egyszerű érvényesülni. Nekünk viszont van egy bejáratott csatornánk, amivel a navigációhoz hozzáadott értéket tudunk adni. Ezt a partnereink is szeretik, ezért meg akarjuk tartani ezt az irányt is. Márciusban a CeBIT-en jelentettük be éppen, hogy bővítjük a portfóliót a mobilalkalmazások irányába, és a játék mint tartalom ebből a szempontból is érdekes. Ez az egyik saját tartalmunk, amit tudunk kínálni, de ehhez majd kapcsolódik több más saját fejlesztésű tartalom is.

A mobilalkalmazások mit takarnak?

A CeBIT-en ezt már bemutattuk, és a közeljövőben meg is fog jelenni a piacon. Ez egy standard alkalmazáscsomag, amelynek segítségével PDA vagy PNA készülékünket egy okos személyi asszisztenssé változtathatjuk. Tartalmazza a mindennapi ügyek intézéséhez szükséges programokat, például naptárt, feladatkezelőt és címtárat, melyet akár a Microsoft Outlookkal is szinkronizálhatunk. De használhatók benne a megszokott fájlkezelő funkciók, szabadidőnkben pedig akár mp3 zeneszámokat vagy videókat is lejátszhatunk rajta. Így a felhasználók komplett, integrált csomagot kapnak, egységes kezelőfelülettel.

Ezek nagyon ambiciózus tervek, hiszen hasonló szolgáltatásokat például a Microsoft is kínál...

Persze, Windows Mobile-nak hívják.

A mobilalkalmazás-csomag tehát ennek is a riválisa?

Bizonyos értelemben igen. De azt ne felejtsük el, hogy a PNA készülékek túlnyomó többsége nem Windows Mobile alapon fut. Ezeken többnyire el van rejtve az operációs rendszer, amelyek egyike – és én úgy gondolom: most ez viszi a prímet – a Windows CE. Ez gyakorlatilag egy kopasz operációs rendszer, nincs rajta egyetlen alkalmazás sem, csupán operációs rendszerként támogatja az alkalmazások futtatását. Ezeket – a médialejátszót, az indítómenüt betöltő alkalmazást (launcher) és az egyéb programokat – a fejlesztők innen-onnan szedik össze. Ennek fényében magától értetődő és a partnerek által is megfogalmazott igény volt, hogy készítsünk egy komplett megoldást. Ebből a szempontból tehát nem a Microsofttal versenyzünk. De azt hiszem, a Microsoftot sem zavarja az egészséges verseny. Akkorák pedig azért nem vagyunk még, hogy a tyúkszemükre tudjunk lépni.

Még. De ha ilyen ütemben fejlődnek, akár ez is megtörténhet. 2004-ben még csak 2,7, 2005-ben már 110 millió forint árbevétele volt a cégnek...

Igen, 2004 még nem volt számottevő. De azt hiszem, a 2005-ös 110 millió sem az a méret, amelyet egy Microsoft méretű cég egyáltalán észrevesz.

És tavaly?

Bölcsen kikerülve a konkrétumokat azt szoktam mondani: ha azt nézzük, hogy az év elején 9-10 főből állt a cég, az év végére pedig elértük a 90 körüli létszámot, akkor azért sejthető, hogy a bevételnek is arányosan növekedni kellett. De még annál is gyorsabban nőtt. A pontos árbevételi adatok néhány hónapon belül nyilvánossá válnak. Ma egyébként már 106 fősre nőtt a cég, de még most is folyamatosan keresünk programozókat.

A cikk többoldalas, a folytatáshoz kattintson az alábbi linkre!

Több nyelven beszél