Nem szeretjük a feliratot

30 évvel ezelőtt független filmforgalmazóként indult az SPI International. Európa legnagyobb filmforgalmazója lett, 2008-ban elindították a saját csatornáikat is itthon. A világszerte rengeteg országban jelen lévő társaság a filmes csatornák mellett tematikus adókkal is jelen van, a lokális piaci igényeknek megfelelően. A televíziózás jelenéről és jövőjéről, az egyre szaporodó OTT szolgáltatásokról beszélgettünk.

IT café: Itthon nem nagyon találkozni feliratos filmekkel a televízióban. A szinkronizálás a legdrágább megoldás, mégis megéri egy ilyen kis piacon ezzel foglalkozni?

Fülöp Tamás: Akad, ahol szinkronizálják a tartalmakat, van olyan ország ahol a hangalámondás számít bevett szokásnak, illetve egyes piacokon a feliratozást kedvelik jobban a nézők. Magyarországon a szinkron terjedt el, a feliratokat nem kedvelik itthon. Valószínűleg azért, mert még mindig elég alacsony az idegen nyelvet beszélők aránya. A csatornák indításáról központilag döntenek, mi azt nézzük meg, hogy az adott országban mekkora a potenciál, illetve hogy mekkora befektetés elindítani egy-egy új adót.

[+]

IT café: Mennyire könnyű, vagy éppen nehéz eljutni a fogyasztókhoz Magyarországon?

Fülöp Tamás: Van 6-7 nagy piaci szereplő, a lineáris kínálatunkkal mindegyiknél jelen vagyunk. A nemlineáris megoldásainkra is nyitottak a szolgáltatók, születnek a megállapodások. Egyrészt a webcímet beírva is elérhetőek vagyunk, emellett viszont segít, ha bekerülünk a szolgáltatói alkalmazások közé. Igazi jelentősége pedig ott van, hogy ha van megállapodás a Filmbox Live-ra, akkor a lineáris előfizetés mellé ingyenesen jár az OTT szolgáltatás is. Ha ilyen megállapodást nem tudunk kötni, akkor arra külön elő kell fizetni.

IT café: Hol áll a Filmbox Live a versenytársakhoz képest (például HBO GO)?

Fülöp Tamás: Az HBO 2010-ben kezdett el megállapodni a szolgáltatókkal a bekötésről, az SPI pedig tavaly év végén indult el ezen az úton, nagyjából ennyi a különbség. Csak idő kérdése, hogy mindenhol elinduljunk. Az elmúlt években annyi változás figyelhető meg, hogy a nagy szolgáltatók is elindították a saját Multiscreen szolgáltatásukat, és ez alá az ernyő alá integrálják az OTT megoldásokat (TV GO, MyTV, stb).

IT café: Az idei IBC-n a SES Astra regionális vezetőjével készítettem interjút, akivel arról is beszélgettünk, hogy hamarosan elindítják a műholdas OTT szolgáltatásukat. Nagyjából száz film szerepel majd egyszerre a kínálatban, a megoldást főleg az afrikai régióba szánják, ahol más lehetőség nem nagyon van. Szerintük ennyi filmmel le lehet fedni a nézők igényeinek zömét.

Fülöp Tamás: Ezzel nem értek egyet. Ha csak azt vesszük alapul, hogy hány kategória van: thriller, Sci-Fi, családi, romantikus, horror, akció, krimi, akkor ez nagyjából 10 filmet jelent kategóriánként. Nálunk ezzel szemben van 1600 film (ide tartoznak a sorozatok is) és 400 egyéb tartalom (doku, sport). Ennek öt-tíz százalékát cseréljük havonta, tehát havi száz-százötven új film kerül fel. És még erre is azt mondja a felhasználó, hogy nem lehetne-e több? Igaz, az átlagfelhasználó éves szinten száz filmnél nem fog többet megnézni egy év alatt, de egy heavy usernek ez semmi. Afrikában vagy a Közel-Keleten lehet, hogy ez működik, de egy olyan piacon, mint mondjuk a magyar, esélye sem lenne.

IT café: Ennyi film licencjogait kifizetni, a szervereket fenntartani nem olcsó. Megéri?

Fülöp Tamás: Ma Magyarországon ez egy befektetés. Én abban sem vagyok biztos, hogy a Netflix nyereséges, de itthon az OTT piac még nem arról szól, hogy keressünk rajta. Sem nekünk, sem a versenytársainknak. Viszont ez egy nagyon fontos eszköz a márkaépítéshez, illetve a jövő szempontjából. A lineáris tartalomfogyasztás nem fog eltűnni még jó darabig, de egyre jelentősebbé válik a nem lineáris tévézés, a trendek jól látszanak. Most még azonban mindegyikünk invesztál.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!